Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Balassa Iván: A munkaeszközök kutatásának ikonográfiái forrásai

A néprajzi-eszköztörténeti kutatás azonban nemcsak merít az ábrázolások gazdag tárházából, hanem sok esetben segít azok eredetének meghatározásában is. Erre példának idézhetjük Kolozsvári Márton és György 1373-ban öntött lovasszobrát, mely a prágai Hradsinban található. A művészettörténészek nem tudták eredetét minden kétséget kizáróan megállapítani. László Gyula a régészeti-néprajzi adatok alapján a keleti és nyugati nyerget pontosan elkülönítette egymástól és részletes vizsgálatai eredményeképpen megállapította: „A Szent György szobor lószerszáma a típus európai elterjedésének legelejéről való, s nyerge és lószerszámja, s a ló dí5. Zenthei Mátyás nemesi címere 1456-ból 4. Sárkány ölő Szent György. Kolozsvári Márton és György alkotása. Prága, 1373. szítésében követett szokása minden ízében, bizonyíthatóan csak magyar nyelvterületen, méghozzá annak keleti peremén, a Székelyföldön van meg a rajta jelentkező együttesben."

8 Ilyen és hasonló megoldási lehetőséget más területen is tud a munkaeszközök kutatása nyújtani, de a művészettörténészek viszonylag ritkán élnek vele. A másik fontos és sok esetben egészen a középkorig visszanyúló forrást jelentenek a címerek. A nemesi címereket viszonylag csak ritkán használhatjuk, hiszen az öldöklő szerszámok mellett kivételként fordul elő a békés termelő munka egy-egy eszköze. De azért 8. László Gy. 1942. A széles bizonyító anyagot itt találja meg az olvasó, mert a fentiekben csak a végeredményt summáztam.