Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években

Az állománynövekedés azonban 1940 tavaszára — a kárpátaljai területek juhállományának átkerülése ellenére (88 733 db), amely az 1920. évi országterület 1939. év eleji létszámát 5,2%-kal emelte - már megtorpant és 6,6%-os létszámcsökkenést állapíthatunk meg.

4 A létszám visszaesését a gyapjú nem megfelelő értékesítési árhelyzete idézte elő, s hatására a gazdaságok bárányaik egy részének eladására kényszerültek. A juhállomány mennyiségi alakulását 1941 tavaszán ismét a felfelé ívelő tendencia jellemezte, s 68%-os, sőt 1942. év elején további 27,1%-os létszámgyarapodást állapíthatunk meg. így az ország juhállománya — a többi állatféleségekhez hasonlóan — ez évben érte el a legmagasabb pontját (3 752 562 db).

5 Az igen jelentős létszámemelkedés döntően az ismételt területváltozás következménye volt. Ugyanis Észak-Erdély átkapcsolása Magyarország 1940. évi tavaszi juhiétszámát 86,2%-kal, a megszállt délvidéki terület pedig — az 1941. év eleji állományt figyelembe véve — igen szerényen, 3,8%-kal növelte.

6 Az előbbi országrészen a juhiétszám 1 508 156 db,az utóbbin -a Magyar Gazdaságkutató Intézet 1941. október 10-i reprezentatív felmérése szerint - 111 901 db volt. Az 1942. évi viszonylag kedvező juhállomány nagyságának megtartása, illetve annak további növelése érdekében a kormány a gyapjú átvételi árát — mint később látni fogjuk — újólag felemelte, de ennek ellenére 1943 tavaszára a juhiétszám az előző évről 2 808 740 db-ra esett vissza. A csökkenés 27,9% volt. Viszont 1944 elejére - igaz kismérvű — 3,7%-os létszámemelkedés mutatható ki. Összefoglalva megállapítható, hogy az átkerült országrészek közül Észak-Erdély juhállománya növelte számottevő mértékben Magyarország juhlétszámát. • b) A juhállomány kor- és ivarcsoportok szerinti megoszlása A juhállomány kor- és ivarcsoportok szerinti tagozódását a 2. számú táblázat mutatja.

7 Az adatok alapján megállapítható, hogy a területileg megnövekedett Magyarországon a növendékek aránya az 1935. évi 51,1%-ról az 1944. év elejére 20%-ra esett vissza, mutatva a gyapjú nem megfelelő átvételi ára következtében a tenyésztési kedv lanyhulását. Ezzel az összállományon belül a felnőtt állomány aránya - az említett időszak alatt — 48,9%-ról 80%-ra emelkedett. Ez alól kivételt az 1942. év képezett, mert ekkor a juhállomány korcsoport megoszlása az 1920. évi országterület 1938. éviéhez volt hasonló (26%, illetve 74%). Az ivarcsoportok szerinti megoszlást illetően megállapítható, hogy az anyaállatok összállományon belüli részesedése az 1920. évi országterület 1935. évi 59,2%-áról, az 4. Csehszlovákia az 1938. évi juhállományának további 13,4%-át veszítette el. Békeelőkészítés... Szöllősy Z. 1939. 214-242. és 510-518. Az 1939 márciusában megszállt kárpátaljai területek juhiétszáma 1936. január 1-én 94 133 db volt. 5. MSÉ LI-LIV. köt. 1948. 6. Békeelőkészítés... Szöllősy Z. 1940. 699-706., Szőts Gy. 1941., SchneiderÁ. 1941. 779-801., MGI irattári anyag MTAK. Románia 1938. évi 12 768 000 db juhállományából 1 508 156 db került át (11,8%). Jugoszlávia az 1940. évi 10 154 000 db juhállományának 1,1%-át vesztette el. 7. FM Hírszolgálati Ügyosztály adatközlése alapján, kivéve az 1935. és az 1942. évet, amely a KSH részéről közölt létszámot mutatja. A KSH az 1942. évre vonatkozó létszámadatával kapcsolatban meg szeretném említeni, hogy az egy év feletti anyajuhállomány nem foglalja magába a tenyésztésen kívül álló (mustra) anyagot, amely száma 70 814 db.