Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években
használója az olyan legelőterületnek, legeltetési és takarmányozási lehetőségeknek, amelyeket a többi állatféleség egyáltalában nem vagy csak rosszul képes hasznosítani. így a gyenge rét- és legelőterületet, amellyel az 1920. évi Magyarország rendelkezett, a juhiétszám növelésével fokozottabb mértékben a termelés szolgálatába kellett volna állítani. Az elmondottakon kívül, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a háborús évek alatt a takarmányalap összeszűkült a betakarított gyenge takarmánytermés következtében, e sajnálatos tény a földművelésügyi kormányzat részéről — a tett intézkedések ellenére - a juhtartás még fokozottabb felkarolását, létszámának erőteljesebb ütemű növelését kívánta volna meg. Ezzel szemben — mint látni fogjuk — az időközben tett létszámnövelő árpolitikai intézkedés sorozata és a vágási tilalom ellenére 1938—1944 között a 100 kat. hold mezőgazdasági területre jutó juhiétszám sem az 1941. évi, területileg megnagyobbodott Magyarországon, sem az 1920. évi országterületen érdemben nem módosult, sőt az utóbbi országrészen csökkenés állapítható meg. 1. A mindenkori Magyarország juhtenyésztésének fejlődése a) A juhiétszám időközi változása A mindenkori Magyarország területén a második vüágháború alatti juhiétszám fejlődéséről az 1. sz. táblázat adatai nyújtanak felvilágosítást. 2 A statisztikai adatok szerint az 1920. évi országterület 1935. évi juhiétszáma a többszöri területmódosulás és a háborús konjuktúra hatására 1944 tavaszára 1 450 419 db-ról 2 808 740 db-ra, 93,7%-kal emelkedett. Az egyes évek közötti létszámfejlődést vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 1935-1938 időszakában jelentkező 12,3%-os emelkedő folyamat 1939-ben is érvényesült, mert a létszámnövekedés 14,7%-ot mutatott. E létszámemelkedés elsősorban a Felvidéki-sáv juhállományának (166 942 db) volt köszönhető, amely az 1920. évi országterület 1938. évi létszámát 10,2%-kal emelte. 3 2. Az 1935. és az 1942. évi juhiétszámadatok a KSH állatszámlálási eredményét mutatják. (MSK 100. köt. 1937., MSÉ LI-LIV. köt. 1948.), a többi évekre vonatkozóan az FM Hírszolgálati Ügyosztály sokszorosított kiadványa a forrás. A juhiétszám összeírási nehézségeire mutat rá Gunst P. 1970. 376. Az adatokkal kapcsolatban egy-két megjegyzés kívánkozik. Egyfeló'l a táblázaton az 1942. évi juhiétszám vármegyénkénti összege 3 747 357 db, amely 5 205 db juhval kevesebb, mint a KSH részéről közölt darabszám. Tekintettel azonban arra, hogy az ország juhállományának megyénkénti megoszlását csak az FM Hírszolgálati Ügyosztálya közölte, ezért jelen esetben ezt vettem figyelembe. Másfelől az FM Hírszolgálati Ügyosztály részéről az 1943. és az 1944. évre vonatkozó juhiétszám megyénkénti összeírás eredménye némileg eltér a táblázat adataitól. Az előbbi évben 26 db-bal, az utóbbi esztendőben pedig 50 db-bal kevesebb. Nyílván adatközlési hibával állunk szemben. Az említett években az eltérés oly csekély, hogy az érdemben az ország juhállományának megyénkénti megoszlását nem befolyásolja. 3. MSK 108. köt. 1939. Az átcsatolás következtében Csehszlovákia az 1938. évi juhállományának (644 000 db) 25,9%-át veszítette el (Békeelőkészítés . . .).
