Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Balassa Iván: A munkaeszközök kutatásának ikonográfiái forrásai
A legfontosabb feladatunk egy-egy meghatározott terület, ország történeti síkban és térben való ábrázolásainak lehetőleg maradéktalan összegyűjtése. A budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköztörténeti Archívuma már másfél évtizede a magyar múzeumokban található régészeti-néprajzi-technikatörténeti muzeális tárgyak leírását és fényképét rendszeresen gyűjti és e mellett különösen az utóbbi években gondot fordít az ikonográfiái anyag feltárására. Az egész gyűjtemény meghaladja a százezres számot, melyből több mint húszezer az ábrázolásokra esik. 7 E hatalmas anyag részletes szakok szerinti tagolásban áll a kutatók rendelkezésére a forrás pontos megjelölésével, de természetesen a forráskritikát mindenkinek egyénenként saját magának kell elvégeznie. Magam is gyakran használom ezt a nagyértékű gyűjteményt, ezért néhány csoportjának felhasználási lehetőségével kapcsolatban már bizonyos tapasztalatokra tettem szert, melyből ez alkalommal néhányra szeretném felhívni a figyelmet. 2. Szántójelenet 1785-ből a körmösi (Kozuhovce, Csehszlovákia) templomból. Jelenleg a kassai Keletszlovák Múzeumban. A középkori táblaképek, freskók, szobrok elsősorban a Kárpát-medence peremrészein maradtak meg, ahova a másfélévszázados török uralom (16—17. sz.) vallási türelmetlenségből fakadó rombolásai nem jutottak el. Érdemes ezzel kapcsolatban szemügyre venni azt a 1380-1420 között keletkezett freskó szántást és kapálást bemutató jelenetét, melyet a csetneki (Stitnik, Stittnik, Csehszlovákia) hatalmas méretű gótikus templom őrzött meg számunkra (sajnos egy részét a karzat eltakarja). A kis bányász falu szlovák- magyar-zipser lakosságának templomában ez a freskó egy bibliai jelenetet ábrázol. A Biblia magyar fordításai és a belőlük készült ábrázolások nem a palesztinjai néprajzi vonásokat tükrözik, hanem sokkal inkább azt a tájat, ahol készültek, illetve amilyen ismeretekkel a fordító, illetve művész rendelkezett. Ez állapítható meg a csetneki freskó eke és kapa ábrázolásáról is, melynek szerzőjét névszerint nem ismerjük. 7. A kérdésről részletesebben Balassa l. 1969; Balassa /. 1974.
