Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón

rézből, cserépből készült kotyogókat, kutyogtatókat alig-alig használták parasztbirtokosok. Schams F. pedig már 1831-ben egyszerű nád, vagy üres bodzafa ággal átfúrt dugót javasolt, hogy erjedésnél a gáz eltávozhasson és a többi alkotórész nemesedve megmaradjon.

47 A XIX. század elején Franciaországban és a Rajna mellékén már meggörbített üvegcsöveket használtak zárt erjesztésre, melyeknek egyik végét vízbe merítették. A hazai viszonyok miatt kénytelen megállapítani a szakíró,hogy „ . . . mindazonáltal e' másként hasznos mesterkedés', drágasága, és megkívánható velebánása miatt, nem a' mi köznépünknek való."

48 Zárt erjesztéssel, a minőségi borokra törekvő somlói urasági, nemesi szőlőkben próbálkoztak. 1859-ben Bezerédy M. „bugyogtató erjedésnél" célszerűen alkalmazható facsövet próbált ki, amelyet jobbnak tartott, mint a bádog csöveket. Hasonló erjesztő facsöveket a devecseri esztergályos készített.

49 Más urasági présházakban a rézből, pl éhből készült két derékszögű megtöréses erjesztő csövet használtak, amit franciaországi példára hivatkozva a Magyar Gazda 1842-ben mutatott be „védcső" néven.

50 A somlói borok lassan, hosszú ideig erjedtek ki. A borkereskedők hosszabb útra a zötykölődő, újra erjedésnek induló borok hordóit akona dugó helyett erjesztő dugóval zárták le a XIX. század végén. A fadugóban levő furat biztosította, hogy a fejlődött gáz eltávozzon, de ne lötykölődjön ki a bor. A Borászati Lapok 1888-ban ismertette már ezeket.

51 Paraszti használatba a kereskedőktől került a XX. század elején. 14. Urasági présház cserépkotyogója a XX. század elején Somló-hegy, Vásárhelyi oldal 47. Schams F. 1831. 53. 48. Schams F. 1831. 54. 49. Parragh G. 1859.138 50. MG. 1842.1081. 51. BL. 1888.