Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón

Somlón az urasági présházakban viszonylag korán, 1868-ban megjelent a vasprés.

39 Érdekes, hogy a vasprés alkalmazása nem mindig és mindenhol jelentette a faprés elpusztítását. Több helyen először vaspréssel nyomták ki a mustot, majd fapréssel mégegyszer. A fapréssel ugyanis nem tudtak hirtelen, oly nagy erőt létrehozni, mint a vassal, de a faprés lassan, állandóan fokozódó nyomással még ki tudta préselni a vasprés kosarából kiszedett törkölyben maradt mustot is. A vasprések különböző típusai terjedtek el a XIX. század végén.

40 Ezek közül Sonlón is megjelentek a középorsós vasprések és a könyökemeltyűs szőlőprések a XX. század elején. Az ország különböző gépgyáraiból és vasöntödéiből származó gépeket vásároltak a somlói módosabb extraneus birtokosok. A vasprések tisztítása és tisztántartása nagyon fontos feladat volt a must minősége érdekében. Ez azonban sokkal könnyebb is volt, mint a faprések tisztítása. A régi facsavaros fapréseket munka közben hájjal kellett kenni, hogy ne nyikorogjanak az orsó feszítésénél. Ezért Somlón nyikorgó présnek nevezték ezeket.

41 A must az urasági emeletes présházakban a préshelyiség padlóján levő leeresztő lyukon, csövön keresztül jutott a pincében álló hordóba. Ezt a módszert már 1858-ban is ismerték.

42 A paraszti présházakban a prések alá csöbröket, vagy bocskákat tettek.

43 A munka befejeztével az éjjel kicsurgó mustot is ebben fogták fel. Egyfülű meregetővel merték ki a mustot, és kétfülű fertálsajtárral öntötték a hordón levő tötikén át. Ezek a kisebb mustés borszállító eszközök egységes képet mutatnak a Balaton mentén. Somlón a paraszti présházakban félbevágott lopótököt használtak a hordó feltöltéséhez tölcsérnek. A kerek alakú tötike váltotta fel a must, vagy bor hordóba öntésekor a XIX. század végén. Az urasági pincékben a XIX. század végén kezdték használni a rajnai fakannát. A három abroncsos, fadongás, kiöntőcsőrös kb. 10 literes edény már a fejlettebb borászattechnológiát jelzi. Parasztok csak urasági bérmunkák alkalmával dolgoztak üyen kannákkal. A must és a bor minősége sokban függött a szűréstől. A somlói paraszti szőlőkben mustot alig, bort pedig egyáltalán nem szűrtek. Egy maréknyi venjzcsedarabbal akadályozták meg, hogy a bogyófoszlányok, magok a mustba kerüljenek. A vesszőből font szűrőkosarak elsősorban az urasági présházakban terjedtek el, majd a szőlőzúzógépek általánossá válásával használatuk is gyakoribb lett. így már nemcsak a prés, vagy tipróláda kicsurgó mustját szűrték vele. A szőlődaráló összetört leveses törkölyébe nyomva a vesszőkosár belsejébe szivárgó tiszta mustot merték, vagy gumicsővel szippantották ki. Ennek megfelelően fonták a fűzkosarakat szélesre, vagy keskenyre és hosszúra. Az urasági présházakban viszont szűrőzsákot már a XVIII. században is használtak. Valószínű, hogy 39. EntzF. - GyürkiP. 1868. 108. 40. Kosutány T. 1873.44. 41. A háj fontosságát a préselésnél az uradalmi utasítások is bizonyítják. 1808. október 12-én a devecseri provisor írta: „Gyertyát, hájat el ne feleitsen hozni, a' ki ide rendeltetni fog, mert bizony oda be sémit sem kaphatni pénzért is." OL. D. Pápa. 42. J. K. 1858. 21. Dunántúlon a Balaton környékén máshol is hasonló eljárással Tersánczky J. 1869.312. 43. A bocska csöbörhöz hasonló dongás edény, de párhuzamos oldalakkal. A bocska elnevezés ismert egész Veszprém megyében. Vajkai A. 1938. \l%.;Hofer T. 1957.