Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

P. Erményi Magdolna: A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10—16.

rendezik a kongresszusokat. Ez ideig 5 kongresszusi ülést szervezett. 1966-ban a Csehszlovák Mezőgazdasági Múzeum alapításának 75. évfordulója alkalmából rendezték az első kongresszust Prága—

Liblice-ben, mely egyben a szervezet megalakulását is jelentette. A másodikat a Német Szövetségi Köztársaságban Stuttgart-Hohenheimban 1969-ben szervezték a hohenheimi Agráregyetem és az egyetemen belül működő Mezőgazdasági Múzeum rendezésében. A harmadikat 1971-ben Budapesten a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szervezte, amikor 75 éves évfordulóját ünnepelte. A negyediket 1975-ben Angliában Readingban, az ottani Agráregyetem és a hozzátartozó Mezőgazdasági Múzeum rendezte. Az V. kongresszust 1978-ban, a Német Demokratikus Köztársaságban tartották több intézmény bevonásával, elsősorban az Alt-schwerini és a wandlitzi agrártörténeti múzeumok közreműködésével. Az Egyesület megalakulásakor kiadványt indított Acta Museorum Agriculturae (AMA) címmel, amely német, orosz, angol, ritkán francia nyelven közli a cikkeket, tanulmányokat. Az AMA tartalmazza a kongresszusok előadásait, de egyben fontos forrása a nemzetközi agrármuzeológiának, agrártörténetnek és agrárethnográfiának. Eddig 12 évfolyama jelent meg. Kiadását kezdettől fogva a Csehszlovák Mezőgazdasági Múzeum és munkatársai vállalták magukra. A kiadvány megszervezésééit, szerkesztéséért és kiadásáért elsősorban őket illeti köszönet. A nemzetközi szerkesztő bizottság tagjait (5 fő) a kongresszuson választják meg. A szerkesztő évek óta dr. Tlapák Josef a Csehszlovák Mezőgazdasági Múzeum munkatársa. A szerkesztő bizottság lehetőség szerint évente egy alkalommal ülésezik. A kongresszusokat általában egy-egy átfogó témakör jegyzében rendezik. Plenáris és szekció üléseken vitatják meg az összefoglaló és részletkérdésekkel foglalkozó előadásokat. A résztvevőknek ezen kívül alkalmuk nyílik a rendező ország agrártörténeti múzeumainak, kiállításainak tanulmányozására, valamint a különböző külföldi társintézmények szakfilmjeinek és diapozitívjeinek megtekintésére is. Az AIMA hivatalos nyelve angol, francia, német, orosz. Tagsága rendes-, rendkívüli és tiszteletbeli tagokból állhat. Rendes tag lehet valamennyi mezőgazdasági múzeum, osztály, vagy csoport tudományos dolgozója, akik az Egyesület közgyűlésén és más rendezvényén résztvehetnek, szavazati és választó joguk van. Rendkívüli tag lehet a rokon tudományágak tudományos dolgozója (agrártörténész, néprajzos stb.), akik a közgyűlésen és más rendezvényeken részt vesznek, de szavazati joguk nincs. Tiszteletbeli tagnak olyan személy választható, aki a mezőgazdasági múzeumok vagy az AIMA érdekében sokat fáradoztak és a közgyűlésen elhangzott javaslat alapján a tagság elfogadja. Megválasztásuk esetén szavazati és választási joggal rendelkeznek. Az AIMA szervezeti felépítése a következő: közgyűlés, elnök, 3 alelnök, titkár, az elnökség tagjai (6 fő) és az AMA szerkesztőbizottsága. A közgyűlés a legmagasabb szerve az Egyesületnek. A közgyűlés tagjai tudományos kongresszusokon legalább 3 évenként találkozhatnak, ahol a felmerülő problémákkal, kérdésekkel alaposabban foglalkozhatnak. A közgyűlés választja meg vezetőségét és dönti el az újabb találkozás helyét és idejét, amelyre előzetes javaslatot az elnökségtől kap. A közgyűlés által megválasztott elnök működésének ideje 3 év, de több évre újra választható. Az eddigi gyakorlat szerint elnöknek mindig a kongresszust rendező ország valamelyik kimagasló szakemberét választják. Ő képviseli az Egyesületet az ICOM és más nem-