Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón

A másik fontos feladat, hogy a szőlődarálók megjelenése előtt a présbe kerülő szőlőt meg kellett előzetesen törni, a jobb préselési hatásfok, a tökéletesebb munka érdekében. Végeredményben ezt a munkát folytatták a taposással is, de ott már sokkal aprólékosabban. A csöbörbe muszkolt törkölyös must tetejére egy réteg ép fürtöt raktak, hogy a must kifreccsenését minimálisra csökkentsék ezzel is. A csöbör szállítás esetén - még meredekebb területrészeken is - mindig függőlegesen lógott, így benne a must felszíne megközelítően vízszintes helyzetben nyugodott. A kisebb lötykölődést a csöbör befelé, a felső része felé szűkülő szájnyílása tette ártalmatlanná. Mindezek a tulajdonságai és a gyakorlati észrevételek tették a meredek dombvidéki szőlők biztonságos gyűjtő és rövid távra — a járműig vagy a feldolgozás helyéig — szállító eszközül. 2. Csöbör a csöbörrúddal. Somlóvásárhely A rúh h: 200 cm, sz: 7,5 cm, a csöbör m : 27 cm, felső <p 45,5 cm A csöbörben a szőlőt mindig összetörték. A parasztbirtokosoknak épp azt rótták fel a XIX. századközepi rossz minőség egyik okaként, hogy a „. . .kevésbé érettek, rothadtak együtt csömöszöltetnek."

10 Az egymenetes szüret hibáját nem mérsékelve, még nem is válogattak. A mennyiségi szemlélet uralkodóan még akkor is jelentkezett a paraszti szőlőkben, mikor a nemesi, urasági szőlőbirtokosok már a minőségre törekedtek. Nemcsak Somlón, de Veszprém, Zala és Somogy megyékben is csöbörben muszkolták le a szőlőt.

11 Valószínűnek tartom, hogy középkori technológiai elem lehet ez, valamint az eszközkapcsolat is, hiszen a csöbör alapvető funkcióját biztosítja a muszkolás. A magyar szőlőtermesztő vidékeken általános eljárás és eszköz volt a szőlő összetörésére — még 10. Parragh G. 1859. 129. 11. Vajkai A. 1938. l73.;GaálA. 1856. 17.