Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Veress Éva: Számítógépes agrártörténeti archívum

3. Vegyes statisztikai adattár 3.1. Az 1895. évi mezőgazdasági összeírás járási sorai A történeti országterület 63 magyarországi vármegyéjének 544 járását ill. városát tartalmazó feldolgozás; a községsoros munka előtanulmánya. Az adatanyag összetétele és csoportosítása megegyezik a községsoroknak a 2.1 pontban ismertetett felvételével; többletként (6. adatsor) a járásokhoz tartozó községek számát is megadtuk. A felvételt a forráskiadványban megyénként a községsorok után közöltjárási összesítésből végeztük, mely a városok adatait is tartalmazza. Lezárt feldolgozás (1976). Áttekintő számítások a 2. részben vázolt statisztikai programmal készültek, ezekből az érdemi számszerű eredmények intern, sokszorosított szakmai információs anyag formájában való közzétételét készítettük elő négy adatsorra: földterület, állatállomány, igásfogatok, gyümölcsfák összetétele az egyes járásokban (városokban) és a járások súlyaránya a megyén belül; a községek átlagos nagyságrendjének adatai járásonként és megyénként. A közlés célja a gyors információszolgáltatás, vagyis az lett volna, hogy a közismerten elnagyolt megyei szintű áttekintésnél egy szinttel finomabb regionális kép kialakításának előfeltételeit mielőbb a kutatás rendelkezésére bocsássuk. Magunk részéről főleg a földhasznosítást és a települések nagyságrendi összetételét érintő eredményeket hasznosíthattuk, a MÉM környezetvédelmi kutatásaihoz kapcsolódó tájszerkezeti tervtéma munkálatai során. Ehhez kapcsolódott az elemzés elmélyítését célzó két kísérlet: egyik a megyék differenciáltságának mutatóját, másik a járások tipizálásának módszerét érinti; mindkettő előtanulmány a többváltozós analízis bevezetéséhez. 1978 végéig szakmai megvitatásra érett állapotba jutottak. 3.2. Az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztika A megyei szintű forrás a teljes történeti országterület 71 megyéjére és 30 törvényhatósági jogú városára terjed ki, összesen 101 területi egység üzemi adatait közli gazdaságkategóriák szerint. Feldolgozásunk a teljes területre, de csak a 100 kh alatti hét gazdaságkategóriára terjedt ki. a törpe- és kisgazdaságokra, melyek között a paraszti gazdaságok túlnyomó többségét is megtaláljuk. A felvett adatanyag összetétele és csoportosítása: a forrásban a gazdaságok eleven és holt leltára címén közölt adattömegből 50 fajta adatot vettünk fel: a gazdaságok száma, földterületük művelési ágak szerint bontva, állatállományuk; az állati vagy kézi vonóerővel hajtott gépek, eszközök közül mindazokat, melyek gyakorisága ezt indokolta, vagy jelentősége kisebb gyakoriság mellett is kívánatossá tette. A forrás a gazdaságok jogi helyzete (tulajdon, haszonbérlő ill. haszonélvezeti és vegyes birtoklás) szerint bontva közli az adatokat; az adatfelvételt takarékosságból az összesítésből végeztük, mert nem kívántuk a jogállást vizsgálni. Ennél a munkánál bizonyosodtunk meg arról, hogy nem gazdaságos és elvileg helytelen nem a legrészletesebb közlést átvenni és az összesítést a forrás kontrolljával egybekötve újból előállítani. (Hasonlóan helytelen volt a nagyobb kategóriák kizárása azon az alapon, hogy a közép- és nagygazda-