Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Veress Éva: Számítógépes agrártörténeti archívum

A statisztikai források alapjában egységes feldolgozása révén összehangolt áttekintést kapunk róluk; bármennyire különbözzék is tartalmuk, azt mindig azonos elvek szerint rendezve tanulmányozhatjuk (azonos formátumú táblákon kapjuk kézhez). Az erre a célra kidolgozott táblázó program az adatokból ellenőrző összegeket képez, eloszlásokat és átlagokat számol; megadott szorzószámokkal súlyoz, megadott területivagy osztályösszevonásokat végez. Tábláink tervezésénél közrejátszott az a gyakorlati szempont is, hogy a kutató számára az a legnagyobb segítség, ha a feldolgozott forrásadatok teljes és az értékelésükhöz szükséges számítási eredményekkel bővített ,kiadását" kapja kézhez. A községszintű feldolgozások középpontjában Magyarország első mezőgazdasági összeírása (1895) állt.

4 Ennek elsőrendű kiegészítő anyagaként tekintjük Bedő Albert erdőstatisztikáját (1885, 1895), nemcsak az erdősültség kérdéseinek jelentősége, hanem a birtokviszonyokra és a megelőző korszak úrbéres, közbirtokossági erdeire nézve is reveláns tartalma miatt. Az agrártársadalom problematikájának népszámlálási anyaga, mely nélkül az agrártermelés társadalmi vonatkozásainak kulcskérdései megközelíthetetlenek, még nem kerülhetett fölvételre. A kutatási problematikát és a feldolgozás tervét Tóth Zoltán dolgozta ki, a népszámlálásoknál alkalmazott kategóriák forráskritikai vizsgálatáig terjedő mélységben. 2.1. Az 1895. évi mezőgazdasági összeírás községsorai A feldolgozás a történeti országterületre volt tervezve, egyelőre Horvát^Szlavonország nélkül; az összeírás adatainak nagy részét felöleli. A felvett adatok összetétele és csoportosítása: az összeírás fő adatait öt csoportba soroltuk (ezeket „adatsornak" nevezzük, számítástechnikai szempontból az adatsor a „file"-nek felel meg), (1) földterület, (2) igásfogatok, (3) állatállomány, (4) gyümölcsfaállomány, (5) segédadatok. Csak az állatállomány kor-, fajta- és ivar szerinti részletezését és a gazdaságok biztosítási adatait mellőztük a munka első szakaszában. Az adatsorok tartalma: (1) Földterület katasztrális holdban, művelési ágak szerint bontva 1. szántó, 2. kert, 3. rét, 4. szőlő, beültetve, 5. szőlő, parlagon, 6. legelő, 7. erdő, 8. nádas, 9. nem termő. (2) Igásfogatok az összeírt fogatfajták szerint bontva 1. egylovas, 2. kétlovas, 3. háromlovas, 4. négylovas, 5. kétökrös, 6. négyökrös, 7. hatökrös, 8. bivaly ill. öszvér, 9. tehénfogatok száma. (3) Állatállomány a fajok szerinti összesítésből. 1. szarvasmarha, 2. ló, 3. szamár, 4. öszvér, 5. kecske, 6. sertés, 7. juh mennyisége. (4) Gyümölcsfák közül azok a fajok, melyek sűrűsége és elterjedése a későbbi forrásokkal összehasonlítható, 1. alma, 2. körte, 3. cseresznye, 4. meggy, 5. szilva, 6. kajszi, 7. őszi barack, 8. mandula, 9. dió (a többi a segédadatok közt van fölvéve). A.Kiss Albert 1944. általában és uő. 1965. 451. skk. alatti forrásáttekintés volt irányadó a források megközelítése szempontjából. Kon?,ultáeiós segítségéért köszönettel tartozom.