Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón

is sejtetik. Magyarországon a XIX. század közepén szinte csak a német lakosú nyugat-magyarországi szőlőterületeken folyt két menetben a szüret.

8 A nagy fajtaszám, az elhúzódó érésidők miatt, egyszeri szürettel nem lehetett jó minőségű bort kapni. A szüretelők a szőlősorok között haladva szedték a termést, míg az összegyűjtést és a szőlőből az útra, - vagy a megközelíthető gyepes térségbe való hordást — a csöbrözök, csöbrösök végezték. Ők nem mehettek be, de nem is lett volna célszerű bemenniük a szüretelők után. Csak a sorokra merőleges, és a szőlőterületet kisebb egységekre felosztó brázdákon közlekedtek. Ezzel nemcsak a felesleges tiprást, talajtömörítést kerülték el, hanem a csöbörrel, lejtős területen megnehezedett mozgást is könnyítették. A kisparaszti szőlőkben 1945-ig használtak csöbröt. A nagyobb urasági szőlők távolabb eső présházaiba bivalyos szekerekkel, kádakban szállították a mustot, amit ugyancsak csöbörrel gyűjtöttek össze. Bár az uradalmak levéltári, szüretet leíró iratanyaga szinte minimális, az egykori jelentésekből is rekonstruálható a csöbör használata. Somló szöllősi oldalán, a Zichy majorsági szőlőben például 1803 októberében robotmunkát használtak fel „Csöbör hordásra, és vámoláshoz csöbör mellett."

9 A csöbör egyben egy segédeszköz használatát is szükségessé tette. Eszközkapcsolat állt fent a csöbör és a muszoló, muszkoló között. A fanyelű, bunkós végű faeszköz szerepe az volt, hogy a csöbörben levő, leszedett szőlőfürtöket összetörje. Erre azért volt szükség, mert a lazán, levegősen rakott fürtöket összetörve, a törkölyös must jobban kitöltötte az edényt. így az esetleges űrtartalom számításnál is valósabb képet adott. 8. Schorns F. 1837. 9. VML.gr. Zichy család Nagyvázsonyi uradalmi iratok, Nagyszöllős. Extractus Robottarum. /. Feliratos csóbörrúd, „KJ 1897". Somlóvásárhely h: 177 cm, sz: 6,5 cm