Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Veress Éva: Számítógépes agrártörténeti archívum

Nem hazai, sokkal általánosabb problémáról van szó. Mai igényeinknek megfelelően csak a jól szervezett számítógépes archívumok oldhatják meg a nagytömegű adattárolást és feldolgozást, az adatok és eredmények ésszerű és gazdaságos publikációját. Ezekben hozható létre optimális technika a források maximális kiaknázásához, az adatok jól ellenőrzött, mindenkor a felhasználók változó szempontjait követő interpretálásához, a kutatás folytonosan megújuló problémaállításának érvényesítéséhez. Bármilyen nehéz is az ilyen archívumokat, adatkönyvtárakat létrehozni, a jelenlegi nehézségek gyermekbetegségek; a nemzetközi fejlődés egyértelműen ebbe az irányba halad. *** A magyarországi történeti intézmények között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kapott lehetőséget arra, hogy egyes központi tervtémák kutatását, forrásfeltárásait és a feltárt anyag adattári gondozását számítógépes feldolgozással kösse össze és olyan műhelyt alakítson ki, ahol a forrásfeldolgozás különböző (egymástól merőben eltérő) munkafázisai reszortokra specializálhatok, az egész összetett munkafolyamat viszont szervesen összefogott munkaláncot képezhet. Ezt az apparátust nem adhoc feladatokra irányította, hanem a szisztematikus alapkutatás részévé tette. Ezzel biztosítva voltak a számítástechnikai munka archiválási irányának előfeltételei s az előfeltételek bizonyos kötelezettséget magától értetődően hoztak magukkal. Problémákkal járt és nem volt tartósan biztosítható egy ilyen apparátus fenntartása az adott közgyűjteményi keretben. A közgyűjteményi munkával és gyűjteménytári anyaggal összefonódott számítástechnikai munka profilja sajátos: tartalmazza a gyűjteménytári nyilvántartást éppúgy, mint a gyújteményanyag tudományos hasznosítását. Ez teheti indokolttá, hogy a feldolgozások múzeumi megszüntetése után összegezzük a félbeszakadt munkát. Más keretek közt való folytatása szükségképen át fogja alakítani ezt a profilt. Az archívum terve 1972 óta fokozatosan alakult ki, ahogyan ezt a munkálatok bővülése és a tapasztalatok gyarapodása magával hozta. Azáltal, hogy a munka mindvégig szorosan kapcsolódott a Múzeum agrártörténeti osztályának alapkutatásaihoz, ezek korszerű hasznosítását célozva, az archívum a következő összetétellel épült fel: 1. A hosszú távú történeti kutatás összehasonlító alapjául kijelölt bázisállapot, a XIX. századvég adattára. (Történetileg a jobbágyfelszabadítást követő és az ipari forradalmat, az urbanizációs fejlődés kezdeteit közvetlenül megelőző időszak; források vonatkozásában az első hiteles statisztikai és kartográfiai felvételek ideje.) Részei: a földrajzi áttekintést és rendszerezést szolgáló történeti topográfia (munkatérkép és helynévmutató), továbbá az országos községszintü statisztikai felvételekből végzett anyaggyűjtés és egyéb, vegyes statisztikai adatanyag, mely témakutatások során vagy metodikai meggondolásból került felvételre. 2. Forráskatalógus feudális kori birtokiratokról, a Múzeum által végeztetett levéltári anyaggyűjtéshez: a Magyar Országos Levéltár „Urbaria et Conscriptiones" gyűjteményéből készült regeszták katalógusa. Jelentésünk a munkálatok stádiumát és az adatanyag állapotát az 1978. december 31-i állapot szerint tekinti át.