Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Várhidy Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjteményének legszebb darabjai

konvencionális kötöttségek alól és egy igazabb természetábrázolás eszközeit teremtette meg. Ebben szerepe volt az akkori francia érmészet hatásának is."

2 A magyar képzőművészet tehetséges fiataljainak egy része a párisi főiskolán tanult. A hazai éremművészet művelése Szarnovszky Ferenc és Lóránfi Antal nevéhez fűződik. A nívósabb érmészet azonban csak Beck Ö. Fülöp munkásságától veszi kezdetét. Beck művészete mindig a természeti valóság tiszteletére és az eleven kifejezési formák bemutatására épült. A két világháború közötti korszakban az éremművészetnek új nemzedéke jelentkezett hazánkban. Madarassy Walter, Ispánki József, Csúcs Ferenc, Ferenczy Béni, Mikus Sándor és Beck András a század első évtizedeinek a legjobb művészeiként ismertek. Akkoriban az egyre fokozódó reakció a magyar éremművészet legjobbjaiból is ellenérzést váltott ki. Hazánk 1945. évi felszabadulása a magyar éremművészet felszabadulását is jelentette. Megnyílt a művészek lehetősége arra, hogy a magyar történelem addig mellőzött nagy alakjainak és az országépítés munkájának megörökítésére maradandó műveket alkossanak. Az aktuális mondanivalók kifejezése egyre jobban kezdett érvényesülni. Az új utakat kereső művészek munkái közül kiemelkednek Ferenczy Béni 1945 után alkotott legszebb érmei, valamint Madarassy Walter, Borsos Miklós és Csúcs Ferenc modern felfogású kompozíciói. Az éremtannak nemcsak a köztörténeti, hanem a mezőgazdaságtörténeti kutatásokban is fontos szerepe van. A mezőgazdasági érmeken és plaketteken található díszítésekből és feliratokból következtethetünk a tárgy készítésének korára, valamint a kor kulturális, gazdasági és közgazdasági viszonyaira. A rég- és a közelmúlt eseményeinek kutatását megkönnyítik az emlékérmekre és emlékplakettekre vésett szövegek és ábrázolások. A feliratokból és ábrákból következtethetünk arra az eseményre vagy eseményekre, amelyek az érem készítésére ösztönözték alkotóját. Éppen ezért a mezőgazdasági kiállítások történeti anyagában jelentős szerepet kapott a mezőgazdasági emlékérmek és emlékplakettek bemutatása. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum éremgyűjteménye a második világháborúban majdnem teljesen megsemmisült. A felszabadulás után a csonkán megmaradt gyűjtemény gyarapítására és továbbfejlesztésére a Múzeum újjáépítése után kerülhetett sor. Az érmek intenzív gyűjtése különösen 1959-től kezdődött meg. A Múzeum mezőgazdasági éremgyűjteményének legszebb darabjait szemlélve, felelevenedik mezőgazdaságunk múltjának egy-egy, olykor már a feledés homályába merült eseménye. A magyar kertészet érmei és plakettjei A gazdálkodás terén a kertgazdálkodás volt mindenkor a legszínpompásabb, de egyúttal a mezőgazdaság legmunkaigényesebb ágazata. A kertészeti érmek és plakettek díszítő elemei a virágok és gyümölcsök, sőt díszítésekként gyakran szerepelnek a mezőés kertgazdálkodás egy-egy munkamozzanatát felelevenítő ábrázolások is. Ezeknek az érmeknek és plaketteknek a készítésére okot adó eseményről a korabeli szaksajtó gyakran 2. Magyar érem-és plakettmú'vészet 1800-tól napjainkig. 1949. 6.