Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon

Az 1873. május 31-tol június 9-ig tartott első ideiglenes állatkiállítást aránylag csekély közönség láthatta, nyilván azért, mert oda külön beléptidíjat kellett fizetni. A sertések és a juhok kiállítása nem valami nagy vonzerőt gyakorolt a laikusokra, de a szakemberek számára annál érdekesebbnek mutatkozott. A kiállítási főigazgatóság összesen 264 kitüntetést osztott ki, amelyek közül 45 jutott Magyarországnak; akitüntetéseknek 17 százalékát kapta meg hazánk. Ha meggondoljuk, hogy öt vüágrész erős mezőnyében versenyeztünk, ezek a számok bizonyítják,hogy derekasan álltuk a versenyt. Lótenyésztési, halászati és selyemtenyésztési (szeptember 18—27.), valamint méhészeti (július 1-tól szeptember 15-ig) kiállítás Lovak Az áUatkiállításokon a legnagyobb érdeklődést és sikert a nemzetközi lókiállítás váltotta ki, amelyet a Krienauban, a nagy kiállítási tér mögötti kies, ligetes gyepen rendeztek meg. Rendezését szakértő hazánkfiára, Nádosy tábornokra bízták, s a siker jórészt neki volt köszönhető. A két sorban elhelyezett állásoknál a hivatalos német feliratokon kívül magyar feliratok is voltak zöld táblákon. Az 500 ló számára berendezett, fából épült, patkó alakú óriási istálló homlokzata 300, a hátranyúló két szárny 150-150 lábnyi hosszú s az épület 30 lábnyi magas és körülbelül 60 lábnyi széles volt. Négy sorban futottak végig az épületben az egy-egy lónak készült állások, amelyek minden oldalról zártak vagy pedig nyírtak voltak, de teljesen elkülönítve. Az utóbbiak az oldalak mentét, míg a zárt állások az épület közepét foglalták el, köztük voltak a gondozó személyzet őrszobái. Az állások között elég tér maradt a látogatóknak, kik tüzetesen megszemlélhették a testük egész hosszával a közönség felé fordított lovakat. Minden ló számára 6 láb széles almot készítettek. A kiállítási épület előtt lovaglótér volt akadályokkal, ezek meUett nézőhely. Az épület két oldalán takarmánytartók álltak. A kiállítási épület számyrészeinél több Nortonkút bőven szolgáltatta a kavicstalajon átszivárgott friss, tiszta vizet. Mindenütt katonás rend és célszerűség uralkodott. A hivatalos katalógus 458 kiállított lovat jegyzett fel. Ezeket négy fajtacsoportba sorolták a szakértők: a) keleti eredetű, b) nyugati eredetű, c) átmeneti vagy félvér, d) póni (akkori kifejezéssel lovacska) fajtákéba. A szeptember 18-i megnyitáson nagy tömeg jelenlétében az olasz király is részt vett, aki teljes két órát időzött I. Ferenc József magyar király és osztrák császár oldalán az épületben. Az istállói szemle után a lovak elővezetése következett a hippodromban, amelynek fedett folyosója közepén foglaltak helyet az udvari személyek és kíséretük. Elsőnek egy egyiptomi arab szürke ló jött, amelyet könnyedén ült meg szőrén az arab öltözékű lovasa. Ezután mintegy tíz-tizenöt lovas vágtatott elő, akik rövid nyargalás után hozzáfogtak az ugratáshoz, amelyet érdeklődve néztek végig a fejedelmi vendégek. A kiállított lovak közül 320, vagyis a legtöbb ló Ausztriáé volt. A házigazdának sok szép, erős és mindennemű használatra alkalmas lova szerepelt a kiállításon. Az osztrák lótenyésztésben abban az időben divó tervszerűtlen keresztezésekből származó állatokon kívül nemes példányok is voltak a lókiállítás osztrák részlegében, mint pl. az osztrák