Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon

A kiállított állatoknak e tekintélyes mennyisége annyira lekötötte a látogatók figyelmét, hogy az egyik napon sokan nem vették észre a zárórát, holott öblös hangú gőzkürt fújt távozót. így történt, hogy az esti záráskor nyolcszáz nézőt bezártak az állatkiállításon, amin az egész világ derülhetett, hiszen az akkori legnagyobb sajtóorgánumok külön sajtókirendeltségeket tartottak fenn Bécsben a világkiállítás hat hónapos időtartamára, a kisebb lapok pedig kiküldött tudósítóik útján kapták a híranyagot. A következőkben hazánk állattenyésztésének bécsi bemutatóját a kiállítási program szerinti sorrendben ismertetjük. A nyitás előtti napokon a nagy kiállítás mögötti területen épültek fel az aklok, állások, istállók. E fából készült kiállítási városban utcanevek helyett az országok nevei szerepeltek. Magas zászlórudakon az országok színeit és címereit mutató zászlók lobogtak a szélben. Szarvasmarha-, juh- és sertéskiállítás (május 31 —június 9.) Szarvasmarhák Anglia 8, Olaszország 18, Oroszország 2, Németország 102, Ausztria 482, Magyarország 249 szarvasmarhát állított ki. A bemutatott marhák száma tehát összesen 861 volt. Hiányoztak e kiállításról Svájc, Franciaország, HoUandia, Belgium, Spanyolország és Törökország tenyésztőinek szarvasmarhái. így nem volt teljes e kiállítás nemzetközi jellege, mégsem lehet mondani, hogy ez a kiállítás gyenge lett volna, mert szarvasmarhából minden egyéb állatfajénál számosabb fajtát és tekintélyes számú egyedet mutattak be. Hazánk 249 szarvasmarhával Ausztria után a második helyen állt a kiállított állatok számát illetően. Kiállítóink sorában uradalmak, gazdasági egyesületek és egyéni kiáüítók egyaránt szerepeltek. Tenyésztőink már a kiáUítás előtt örültek annak, hogy Bécsben a gyorsan fejlődő, könnyen hízó és kitűnő húsú, Angliában nevelt shorthorn marhákból vásárolhatnak. Elsőként Urményi Miksa és Csery Lajos vásárolt három tenyészbikát. Albrecht főherceg uradalmaiból Blaskovics jószágigazgató shorthornokat állított ki. Ezek tenyésztésével a béllyei és a magyaróvári uradalom tűnt ki. Különösen jók voltak egyes bikák, továbbá a shorthorn és a hoUandi fajta keresztezéséből származó hizlalt állatok. A berni és a shorthorn fajta keresztezéséből származó ökrök hízékonyságukkal szintén sikert arattak a szakértők előtt. Bethlen Sándor gróf angol tejelő ayrshire marhákat állított ki. Ezek a skóciai eredetű, finom csontozatú, pirostarka, kisebb testű, nálunk ritkán előforduló tehenek mindenkit érdekeltek. Közóhajként hangzott el, hogy gazdájuk az állatok honosulására és termelőképességére vonatkozó tapasztalatait tegye közzé. Lapály marhákat Potocki Ádám, Ruff Rudolf gróf és mások állítottak ki. Az ehhez a fajtához tartozó állatok termelőképességéről adatokkal is szolgáltak a nézőközönségnek. E fajta tenyésztése a kiállítás idejében már kezdett kimenni a divatból. Híg tejük miatt a lapálymarhák nem versenyezhettek a hegyi fajtákkal. Nem könnyen akklimatizálód-