Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. I.
Első hiteles adatunk, amely valóban szélmalmot említ, Ázsiából származik 947 körül. Ázsián kívül másutt a kereszteshadjáratok előtt nem ismerték a szélmalmot, így a görögök, rómaiak és arabok sem. Az első megbízható adat nyugat-európai szélmalomról 1180 tájáról való. Ezután az európai szélmalom főleg mint lisztelő malom és vízemelő fejlődik tovább, korántsem egységesen, számtalan technikai változat alakul ki, egyre tökéletesedik, s a XVII. századtól kezdve az európai telepesek áttelepítik Afrikába, Amerikába és Ausztráliába is. Arra nézve sincs biztos adatunk, hogy Magyarországon mikor tűnnek fel az első szélmalmok. Lambrecht Kálmán a szó irodalmi előfordulásaiból a XVI. századra teszi. Kutatásai szerint 1577-ben írták le először magyarul zelmalom formában, a kolozsvári gloszszákban. Ezt követően Szenczi Molnár Albert 1604-ben szélmalom alakban, 1643-ban pedig Comenius a „szél avagy szárnyas malmok" megnevezését használta. 15 Lambrecht feltételezi, hogy már 1577-ben a népnyelvből vették fel a glosszák közé a kifejezést, tehát voltak szélmalmok már Erdélyben. Szerinte a leideni és utrechti egyetemeken teológiát tanuló diákok hozhatták magukkal a malomépítés technikájának ismeretét. Jannis C. Notebaart, aki igyekezett minden országból összeszedni az adatokat a szélmalmok elterjedéséről, óvatosságra int a csupán nyelvi bizonyítékok elfogadásánál. 16 Megjegyzi ugyanis, hogy a leideni egyetemet 1575-ben, az utrechtit pedig 1636-ban alapították, így az ott tanuló diákok csak jóval később adhatták át ottani tapasztalataikat, mint azt Lambrecht gondolja. Az első biztos adatunk szélmalomról Debrecenből származik. Egy 1770-ben felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyv rögzítette a kb. 1720—30 közt épített szélmalmot, mint támpontot egy birtokperben. A kihallgatott öregek emlékeztek a Debrecen város által épített, de kevéssé népszerű, s így hamar tönkrement szélmalomra, mely mellé a róla elnevezett Szeles vendégfogadó épült. 17 Ha voltak is ezen időpont előtt, tömegesen még nem játszottak szerepet a lakosság liszttel való ellátásában. A szélmalomépítő-kedv az 1700-as évek végén támad fel alföldi városainkban, akkortól kezdve alakulnak ki nagy szélmalom-vidékeink a Kiskunságon, a Duna-Tisza közén, és a Tiszától keletre. Kiskunhalason pl. 1798-ban a Városi Tanács 3 kérelmezőnek szélmalomhelyet juttat, de végül a magánosokat megelőzve a Tanács szélmalma épül fel elsőként, s igen szép jövedelmet hoz, mert 1800-ban ,,mind a conventionátusok, mind az egyéb lakosoknak segedelmekre" még egy szélmalom építését határozza el." 18 Arra kell gondolnunk, hogy első szélmalmaink a fejletlenebb, nehezebben kezelhető bakos típushoz tartoztak, melyeknél nemcsak a tetőt, de az egész malomházat kellett a szélirányba fordítani. „Szélmalmok hazánkban számosan találtatnak, de hogy ezeket hidjük á legnyomorúságosabbaknak, elég okot ad reá tökéletlen alkotmányuk, méltó volna tehát helyekbe á Hollandiai szélmalmokat állítani, ezek mint valóságos házak mozdulatlanul állanak, és csak a háztető forog a felnyúló vitorlával á szél mentire." - írja Gáthy 15. Lambrecht 1911. 9. 16. Notebaart 1972. 203-204. ll.Zoltai 1901. 18. Nagy Czirok László gyűjtése, 1951/52.
