Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Takács Imre: Búzatermelésünk állami átszervezése az 1930-as években
fajtatulajdonos, vagyis növényt nem nemesített, illetve felhatalmazást növénynemesítőtól nem kapott, mezőgazdasági vetőmagot csak fajmegjelöléssel (pl. „búza vetőmag") hozhatott forgalomba. A fajtára utaló közelebbi megjelölés előfeltétele az állami ellenőrzés volt. Ez alól csak az állammal tettek kivételt az idézett rendeletek abban az esetben, amikor az állam közérdekű akció céljára és a nemesítőt kártalanítva utántermesztéssel szaporíttatott nemesített vetőmagot. Eredeti nemesített vetőmagnak vásárlásával a termelő csupán a fajta használati jogát szerezhette meg, ezt tovább nem adhatta; a fajta tulajdonjoga a nemesítőé maradt. Egyebekben az említett rendeletek egységesen szabályozták a növényfajtakérdést, a nemesített növényfajták állami elismerését, és bevezették az állami növényfajta törzskönyvet. Nemesített jelzővel annak a növényfajtának vetőmagját volt csak szabad hirdetni és forgalomba hozni, amelyet az Országos Növénytermesztési Intézet és az Országos Növénynemesítő Intézet egyesítésével 1941-ben létesített Országos Növénytermesztési és Növénynemesítési Kísérleti Intézet annak minősített. 46 Visszaélések megakadályozása végett meghatározták az említett rendeletek, hogy mit kell növénynemesítésen érteni, milyen rendszeres állami ellenőrzésnek kötelesek terményeik tenyészértékét alávetni azok, akik nemesített vetőmagot forgalomba kívánnak hozni. Ezáltal az addig olykor rendszertelenül végzett hazai növénynemesítés állami felügyelet alá került. Azontúl csak az a váüalkozás nevezhette magát növénynemesítő üzemnek, amely a fajtaérték (az átöröklődő termőképesség, termésbiztonság és jó minőség) emelése végett a tudományos követelményeknek minden tekintetben megfelelő módon folytatott növénynemesítést. A cél ezzel az volt, hogy nem garantált minőségű vetőmagvak nemesítettként ne kerüljenek a köztermesztésbe. Ennek a rendelkezésnek a köztudatba viteléről az illetékes állami szervek, valamint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület növénynemesítő bizottsága, a Magyar Növénynemesítők Országos Bizottsága és maguk a növényneme sít ők gondoskodtak. 46. Az intézet minden évben kiadta a nemesített növényfajták jegyzékét, és az érdeklődő gazdáknak azt díjtalanul megküldötte.
