Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében

csaknem harmadát (31,5%-ot) Hódmezővásárhelyen találta az egykorú statisztika.

10 Ez a két kategória így a gazdaságok számát tekint ve, jóval meghaladta az 50%-ot. Az 1—5 kh közöttiek 21 (20,8), az 1 kh alattiak pedig 20%-ban (19,9) részesedtek a megyei birtokok számából.

11 Csak a vásárhelyi birtokok szám szerinti megoszlását nézve, az 5-100 kh közötti kategória vezetett, idetartozott a gazdaságoknak majdnem fele (46,5%).

12 A Csongrád megyei gazdaságok — összterületüket tekintve — csaknem negyedrészben Hódmezővásárhelyre estek, Szeged azokból csak 19,3%-ban részesedett. A birtokcsoportoknak említett megoszlását figyelembe véve, azt tapasztaljuk, hogy a számuk szerint meghatározó jellegű 50—100 kh és 100-1000 kh közötti kategóriák területük terjedelme szerint is dominálnak. E két birtokcsoport vásárhelyi területei Csongrád megye hasonló kategóriájú gazdaságainak közel 2/3-át foglalják el. Hasonló a helyzet, ha Vásárhely gazdaságcsoportjait területi kiterjedésük szerint vizsgáljuk. Itt még inkább egyértelmű a „kis" és a „közép" gazdaságok túlsúlya, amely az összes birtokok területéből együttesen 94%-ot jelent. Az elmondottakat a 2. és a 3. sz. táblázat adataiban rögzítettük részletesebben.

13 2. táblázat A Csongrád megyei, hódmezővásárhelyi és szegedi gazdaságok megoszlása nagyságuk és számuk szerint kh-ban (1895) A gazdaságok A gazdaságok száma és százalékaránya nagysága Csongrád m. Hmvshely Szeged Összesen 1 kh alatt 4 905 1 -5 kh között 4 944 5-100 kh között 6 096 100-1000 kh között 243 1000 kh felett 21 Összesen 16 209 (49,0%) 1 992 (19,9%) (50,0%) 2 060 (20,8%) (43,0%) 3 658 (25,8%) (51,1%) 150(31,6%) (95,4%) 1 ( 4,6%) (46,9%) 7 861 (22,7%) 3 114(31,1%) 10 011 (100%) 2 887 (29,2%) 9 891 (100%) 4 411(31,2%) 14 165 (100%) 83(17,3%) 476 (100%) 22(100%) 10 495 (30,4%) 34 565 (100%) Városunkban a földterület 26%-át bérbeadták a múlt század végén,

14 s bár ez nem érte el a dunántúli arányokat, de messze meghaladta az országosat. Vásárhelyen, a legtöbb alföldi agrárvároshoz hasonlóan, a néhány holdas kisbérletek domináltak, ezek a zömében parasztbérlők, illetve családjaik megélhetését többé4cevésbé biztosították ugyan, komoly, tőkeerős vállakózást azonban nem jelentettek. Nem tette ezt lehetővé a rövid 1—3 éves bérleti idő sem, hiszen ilyen rövid idő alatt komolyabb befektetést a bérlők nem vállaltak, ha esetleg volt is tőkéjük. A századforduló után jelent meg egy új bérleti forma, a felesbérlet, s hamarosan uralkodóvá vált Hódmezővásárhely földjein. 10. Uo. 11. Uo. 12. Uo. 13. Uo. 14. M.K.MG.STAT. I. k. 1897. 286-287.