Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY AGRÁRVISZONYAI A SZÁZADFORDULÓN A KORABELI STATISZTIKÁK TÜKRÉBEN

1 PINTÉR JÁNOS I. Adottságok és helyi sajátosságok az agrártermelésben Hódmezővásárhely 1873-ban lett törvényhatósági joggal felruházott város. Mintegy 60 ezer főnyi lakosságának döntő többsége a mezőgazdaságból élt. Vizsgáljuk meg mindezt közelebbről, összehasonlítva Csongrád megye és a megyében levő másik nagy város, Szeged hasonló jellegű adataival (1. sz. táblázat)

2 . 1. sz. táblázat Csongrád megye

3

, Hódmezővásárhely és Szeged népességének foglalkozás szerinti megoszlása ELbből őstermelő

4 Össznépesség (fő) fő % 1890 120 426 87 724 72,8 Csongrád megye 1900 132 053 91 368 69,2 1910 144 795 97 157 67,1 1890 55 626 41 151 74,0 Hódmezővásárhely 1900 60 883 41 129 67,5 1910 62 445 40 027 64,1 1890 87 410 42 845 49,0 Szeged 1900 102 991 43 052 41,8 1910 118 328 45 082 38,1 1890 15,261 844 10,800 206 70,8 Magyarország

5 1900 16,838 255 11,193 807 66,5 1910 18,264 533 11,399 122 62,4 1. Nem feladatunk a jelzett statisztikák kritikai elemzése, ezt már korábban számosan megtették. Néhány problémát okozó statisztikai módszerre, illetve adatra azonban a későbbiekben felhívjuk a figyelmet. 2. M.K.N.Sz. 1903. 26.* és 30* valamint a M.K.N.Sz. 1913 II. k. 22.* és 26.* alapján 3. Csongrád megye adatai a két város nélkül értendők. 4. A korabeli népszámlálási statisztikák az „őstermelés" kategóriát két részre bontották. Az egyikbe „mezőgazdaság és kertészet" (földművelés, állattenyésztés, zöldség- és konyhakertészet, mű- és kereskedelmi kertészet, faiskolák stb.) címszó alatt, a másikba pedig „őstermelés egyéb" (erdészet, vadászat, halászat stb.) elnevezéssel sorolták be a foglalkozásokat.