Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig

a Magyar Kiviteli és Csomagszállító Részvénytársaságot, amely egyik szervezője lett a hazai lakosság baromfitermék szükségletei kielégítésének, de összekötő kapocs is volt a magyar termelők és a német, angol, francia fogyasztó piacok között.

86 Első feladatául e vállalat azt tűzte ki, hogy kiküszöbölje a hizlalt baromfiból még mindig jelentékeny behozatalunkat. Tanácsadó füzetet adott ki az élő baromfi és a tojás előnyös értékesítésére, a jóminőségű, versenyképes áru előállítására, továbbá Kőbányán baromfihizlaldát és kezelőtelepet létesített, ahonnan az árut osztályozva vitte ki saját külföldi fiókjaihoz.

87 Hasonló tevékenységet fejtett ki többek között az 1897-ben alapított Magyar Élelmiszerszállító Részvénytársaság is. A nyugati és az oroszországi rendeltetésű mindenféle gyorsáru szállítmányok és teheráruként feladott küldemények 20%-os, sőt egyes távoÜ nyugati piacokra irányított szállítmányok 25%-os vasúti fuvardíjkedvezményt élveztek.

88 A századfordulón az Országos Központi Hitelszövetkezet (OKH) vidéki fiókjaiban baromfiértékesítő csoportokat is alakított, majd 1904-ben Pécsett az OKH kötelékében önálló jogi személyként baromfi- és tojásértékesítő szövetkezet alakult, amely saját számlára vásárolt, forgótőkéjét a budapesti központ hitelezte. A hozzá nem értés miatt azonban ez a cég rövid idő alatt csődbe jutott.

89 Kezdetben a tojásgyűjtő és -értékesítő hálózat kiépítése a tejszövetkezetekkel kapcsolódott össze, 1901-ben azután a Magyar Gazdák Vásár csarnokellátó Szövetkezete külön tojásértékesítő központot létesített a fővárosban, amely csakhamar a vámkülföldön is megjelent áruival.

90 Az általa exportált tojásmennyiség azonban csekély része volt összes tojáskivitelünkének, bár a szövetkezeti tojásértékesítés propagálásába még az állatorvosokat is bevonták.

91 Az első világháború 1914. évi kitörése után az osztrák és a német exportpiac maradt csak meg a magyar baromfi és baromfitermékek számára, de a kivitel ide is csökkent, mert a hadsereg húsellátásának elsőbbsége következtében a polgári lakosság tőkehússal történő ellátásának nehézségei emelték a nagy fehérjetartalmú baromfihús és tojás arányát a belföldi fogyasztásban. A Németországon kívüli vámkülföldi export úgyszólván megszűnt. Az első világháborúval, illetve a háborút lezáró békekötéssel véget ért a magyar baromfitenyésztés és termékei külforgalmának régibb időszaka, hogy az ország megkisebbedett területén az 1920-as évek második felétől kezdődően — más közgazdasági körülmények között — baromfitenyésztésünknek és termékei külföldi értékesítésének új, minden addiginál nagyobb fellendülése következzék. 86. Rodiczky J. 1897. 412. 87. Útmutatás. . . 1892. 88. Komáromi S'. 1910. 175. 89. Ihrig K. É. n. 110. 90. HreblayE. 1901. 100. 91. A nemzetközi tojáskereskedelem. 1912. 10. BL