Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig
Párizsba és a svájci üdülőhelyekre. Csakhamar az angol nagy gyárvárosok is jó felvevőpiacai lettek a magyar tojásnak. 67 A Monarchia Angliába irányuló tojáskivitelének kétharmad része Magyarországról került ki. Londonban a kitűnő minőségen kívül a megfelelő csomagolás és az áru megérkezéskori épsége biztosította a jó tojásárakat. 68 A kiviteli tojásnagykereskedelem komoly tőkerőt igényelt, így az nem sok kézben összpontosult. 69 Az exportőrök korszerűsítették, bővítették telephelyeiket; berendezéseikbe, hűtőházaikba költséges beruházásokat eszközöltek. Ennek ellenére nem mindig volt könnyű kifogástalan minőségű nagyobb kiviteli tojásszállítmányokat összeállítaniuk, mert sok romlott és törött héjú tojást találtak a vidékről Budapestre érkező tételekben. Az exportárut is nem ritkán kezdetlegesen csomagolták, ezért külföldön a dán, francia, olasz és ausztráliai áruért fizetettnél kevesebbet adtak a magyar tojásért, de az oroszországi tojást a mienkénél rosszabb csomagolása miatt még olcsóbban vették át. Az osztrák piacon 1894 óta lehetett az orosz tojás jelentős térhódítását tapasztalni, amely Budapesten is mintegy 25%-kal volt olcsóbb a hazainál. 70 Exportőreinknek azonban a kitűnő minőségű dán és az olcsó orosz tojáson kívül — ha kisebb mértékben is — a bolgár és a szerb, sőt a francia, az olasz áru és némely tengerentúli ország versenyével is számolniuk kellett. Németország 1912-ben tojásszükségletének 2/5 részét Oroszországból fedezte 71 . A magyar tojásexport akkoriban az olcsóbb oroszországival ahg versenyezhetett. Tojáskivitelünk emelése végett a budapesti Kereskedelmi Múzeum 1891-ben felkért valamennyi kereskedelmi és iparkamarát, küldjék meg részére kerületük tojáskereskedőinek címjegyzékét, és nevezzék meg az ottani jelentősebb tojástermelő községeket, hogy eleget tehessen a kiviteli tojásszállítók iránt külföldről hozzá érkezett érdeklődésnek. E megkeresésnek a kereskedelmi és iparkamarák hivatásszerűen eleget is tettek. 72 67. Winkler J. 1913. 4. 68. A magyar tojás Angliában. 1896. 44. B 69. Időszerű kérdések . . . 1935. 274. 70. Grubiczy G. 1895. 410. GL 71. Pirkner J. 1914. 9. - Oroszországi tojásbehozatalunk 1895-ben 691 q importjával kezdődött. Ez összes tojásbehozatalunkból csaknem 10%-os részesedést jelentett. Tizenkilenc év alatt (1895-1913) 13 évben volt tojásbehozatalunk Oroszországból, a legnagyobb mennyiség (1499 q) 1912-ben érkezett, ez azonban az akkori 22 096 mázsás összes tojásbehozatalnak még 7%-át sem jelentette. Oroszország ludakkal is elárasztotta az európai piacok egy részét, különösen a németországiakat, ahol azokat szívesen látták. 72. A kereskedelmi múzeumok eredetüeg mintaraktárak voltak, amelyekben egy-egy ország versenyképes áruit és a bizonyos piacokon kelendő különféle belföldi és külföldi árukat gyűjtötték egybe, mutatták be. A XIX. század második felében ebből a formából fejlődött ki a külkereskedelmet általánosabban is szolgáló intézményként a kereskedelmi múzeumok újabb típusa. Ezek konzulátusokkal, külföldi szaktudósítókkal, bizalmi férfiakkal való állandó összeköttetéseik segítségével felvilágosítást adtak ügyfeleiknek az előnyös beszerzési forrásokról és eladási lehetőségekről, a hitelviszonyokról, a szállítási és vámügyekről, a szokásos csomagolásról és egyebekről. Egyes üyen múzeumok közvetlen üzletkötéssel is foglalkoztak. Az első modern kereskedelmi múzeum Brüsszelben 1882-ben kezdte meg működését. A félhivatalos intézményként Budapesten 1886-ban létesített Kereskedelmi Múzeum az 1885. évi első hazai országos kiállítás bezárása után a kiállított anyag egy részét őrizte, és árumintaraktár volt. Utóbb megszűnt Kereskedelmi Múzeumunknak ez a funkciója, állami szervként működött közre a külkereskedelmi feladatok ellátásában és ellenőrizte a közszállításokat.
