Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

N. Kiss István: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16—18. században

koztattak.

4 7 A societas-ok tagjai korábbi mészárosokból vagy parasztkereskedőkből kerültek ki. Az efféle marhakereskedő cégek legszebb példáját a már említett Societas Habermayeriana nevű családi vállalkozás nyújtja, mely szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy a bécsi piacra évente 36 000 db hízott ökröt szállít szabott áron és pontos határidőkre.

48 És a Habermayer fivérek, mindaddig,ameddig a bécsi Húsigazgatóság fizetőképes maradt, zökkenésmentesen eleget is tettek szerződéses kötelezettségüknek. Már többször utaltunk arra, hogy a marhaexport több mint 400 éven át (15—19.sz.) alapvető fontosságú tényezője volt a nemzeti jövedelem alakulásának és a pozitív kereskedelmi mérleg biztosításának, összefoglalva eddigi elemzésünk eredményeit, bemutatjuk az ökörexport tallér, azaz ezüstértékét és részarányát a teljes exportvolumenben. 15. tábla Az ökörexport értéke és kiviteli aránya

49 időszak ökör-szám millió tallér aranya az exportból 16. század 100 0001,36-2,50 75,0-80,0 második fele -200 000 1,36-2,50 75,0-80,0 17. század első fele 60 000 0,87 43,0-45,0 17. század második fele ? ? 7 18. század első fele 60 000 1,16 41,0-42,0 1777-1786 81 000 1,50 20,0 1787-1800 85 000 1,55 20,0 1802 158 000 2,85 24,0 A 16. században a nemzeti gazdálkodás és kivitel legfontosabb ága a marhatenyésztés volt, ez biztosította az aktív külkereskedelmi mérleget. A marhaexport hasznát a hazai termelők és kereskedők kapták, azaz a legnagyobb exportbevételben a társadalom viszonylag széles rétege részesült. 1600 és 1750 között a kivitt ökörállomány és annak értéke mintegy 40%-kal csökkent, de aránya az exportban még így is 40—45% maradt. A magyar külkereskedelem 1750 és 1800 közötti strukturális átalakulása — annak ellenére, hogy közben az ökörexport egyharmadával nőtt, pénzértéke pedig megduplázódott — a marhakivitel százalékos súlyát kb. 20%-ra apasztotta. Az 1802. év magas pénzértékét a kivitt marhák rendkívül magas száma indokolja; az ekkor kihajtott állatok száma (158 000 db) duplája a sok évi exportkontingensnek. 47. A M. Kir. Helytartótanács és a M. Kir. Udvari Kancellária gyakran foglalkozott a marhakereskedő társaságokkal. UK2 1760-1780. 48. A bécsi Húsigazgatóság és a Habermayer-fivérek közötti, 1770. júl. 16-i szerződés, UK2 1773. No 1384. - A Habermayer-társaság aktív és passzív pénzügyi mérlege. UK2 1774. No 6092. 49. N.Kiss 1978. Agrarcharakter - Schwartner 1809. I. köt. 223-226., 416-425.