Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Balassa Iván: A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései (1798—1816)

A cséplőket másfajta munkákra is kötelezték. így a Georgikon magtárában tartoznak hetente a gabonát megforgatni, ezért időnként kaptak áldomást, máskor ez is kimaradt a szerződésből. Ehhez még az is járult, hogy egy-két órára, amikor valami szorgos munka volt, tartoztak a gazdaságban ingyen dolgozni. Ezen túlmenően azonban az aratáson kívül a szénabetakarításhoz és egyéb napszámos munkához igyekeztek állandó és olcsó munkaerőt biztosítani a gazdaság számára. * #• •* A részes aratás és cséplés bármennyire is feudális alapokon áll, mégis csak a kapitalizálódás irányába tett lépésnek tekinthető. A Georgikon tangazdaságában nem vagy csak nagyon csekély mértékben alkalmaztak robotmunkát.

32 Ezt sem PETHE, sem NAGYVÁTHY nem sokra becsülte, sőt az utóbbi a pénzes napszámos munkát még többre értékelte. „Ha a' dolgozó Nép ülyenkor ritka nem volna: a' bizonyos hogy jobb volna napszámosokkal arattatni, mint képesekkel: mert annyi embert állítana a' Gazda, a'mennyit elegendőnek ítélne, ez, vagy amaz táblának egyszerre való felvételére; és a' Képeseknek ollyankoris táplálásokkal nem nevelné házi költségét, mikor azok ez, vagy amaz okból heverni tartoznak".

3 3 Ugyanez a tendencia nyilatkozik meg abban is, amikor a cséplőknek nem adtak élelmezést és kísérletet tettek arra, hogy azt a képesek esetében is pénzzel váltsák meg. Ez már kétségtelen a kapitalista gazdálkodásra történő átmenet jele, éppenúgy mint az a tény, hogy a szükséges munkaerőt nem jobbágyokkal, hanem munkavállalókkal igyekeztek biztosítani. Vagyis valaki csak úgy kapott aratnivalót vagy cséplést, ha egyben kötelezte magát arra, hogy meghatározott napszámért munkát végez, sőt bizonyos feladatokat ingyen teljesít. Ennek alapja már nem a feudális rend, hanem feudális körülmények között a kapitalista bérviszony és egyben a kapitalista jellegű kizsákmányolás csírája. Bármilyen ellentmondásosan is hangzik, de e módszerről azt mondhatjuk, hogy a kapitalista gazdálkodás irányába tett lépés, ugyanakkor, amikor a részesmunkát a ledolgozás szövevényével együtt a jobbágyfelszabadítás után feudális csökevénynek ítélhetjük meg.

34 A néhány közölt arató- és cséplőszerződés bepillantást enged a Georgikon tangazdasága munkaszervezeti kérdéseinek egy részébe. Ebből világosan kitetszik, hogy már bizonyos elemek a kapitalista gazdálkodás előjeleinek tekinthetők. Ezért azt sem tarthatjuk véletlennek, hogy a Georgikon tangazdasága a Festetics birtok egy holdra vetített átlag jövedelménél több mint kétszerest tudott elérni.

35 Ebben sok minden más mellett a munkaszervezetnek is kimutatható a jelentősége. A végzett hallgatók pedig nemcsak a gazdag ismereteket, hanem a munkaszervezetben megnyilatkozó újdonságokat is magukkal vitték és az ország különböző részeinben hasznosíthatták azt. 32. így a Georgikon működésének végefelé is, 1846 augusztusától 1847 áprilisáig 19 715 gyalognapból csak 2460 volt robotos. Süle S. 1967. 157. 33. Nagyváthy J. 1821. 112-3. 34. L. erről bővebben Balassa I. 1955. passim; Balassa J. 1960. 339-90. 35. Süle S. 1967. 191.