Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Balassa Iván: A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései (1798—1816)
1785 Contractus Melly szerint a Tekintetes Keszthelyi Uradalmi Tisztség Alsó Zsidi Kozma János, Kurutz István, és Szenté Péterrel Ujj Majori Gabona nyomtatás eránt ezen egyeségre lépett. 1° Az emiétett nyomtatok tartoznak Januarius 29 ken Dél előtt hat loval és nyomtatáshoz szükséges minden szerszámokkal Ujj Majorba lenni. 2° Azon gabonát, a melly et a Tisztség nyomtatni rendeli, ha őszi, ha tavaszi, nyomtatok tartoznak tisztán ki nyomtatni, a szalmával pedig ugy báni tartoznak mint a Tisztség kivanya. 3° Tartoznak az említet nyomtatok minden hétfőn még nyomtatásba tart Bandi Mezőről mind egyik egy szekér Tűzifát Ujj Majorba szállítani, és azon fát oda a hova a Tisztség rendeli le rakni, tudni illik minden szombaton hazza eljönnek, és hétfőn mentekbe fát visznek. 4° A Gabonát tisztán feli szórni, és ki rostálni tartoznak. 5° A Gabonából azon részt, a mellyet Ttes Varmegye rendelte fogják kapni. 6° Hat lora minden 24 órában Hatvan font sássos szénát kapnak. Mi is fent kitett feli tételeknek meg tartására és tellyesítésére egyik mindjányunkért, és mindjányunk egyikért húsz forint vinculum alat le kötjük. Alsó Zsidiek Kozma János + Kurutz István + Szenté Péter + Előttem Juránovits Ignátz T. N. Zala Vármegye Eskütje előtt. Item. Két lóra hetenként még két köb. őszi is adatik. 11 Az alábbi szerződések nagyobbrészt magyar, kisebbrészt német nyelven maradtak ránk és így részben tükrözik azt a harcot, ami a Georgikonban az oktatás nyelve körül zajlott. PETHE Ferenc bár több nyelven írt és olvasott a Georgikonban, mégis úttörője volt a magyar nyelv használatának. Ezért előadásait is magyar nyelven tartotta. 12 írásai is magyar nyelven maradtak ránk. Nagyon sokat tett a magyar mezőgazdasági szaknyelv kialakítása érdekében, a nyelvújítás bátor harcosa. Ezért érdemes lenne egyszer munkásságát ilyen szempontból is értékelni. Minden bizonnyal hatása tükröződik abban is, hogy az arató- és cséplőszerződéseket a Georgikon első évtizedében magyarul készültek, csak 1811-től találunk köztük németnyelvűeket is. Majd az 1840-es évektől kezdve ismét a magyar nyelv vált urakodóvá. Az alábbiakban időrendi sorrendben közlöm az arató- és cséplőszerződéseket és majd a későbbiekben foglalom össze tanulságaikat. 11. OL. P. 275. Festetics család lt. Munkaszerződések 99. csomószám. Ezt és az elkövetkező szerződéseket a nemrégiben elhunyt Schram Ferenc másolta ki számomra. Sajnos, munkáját már csak halála után tudom írásban megköszönni. (Nyomdatechnikai okokból nem tudtam a betű hű közléshez ragaszkodni.) 12. Sápi V. 1967. 140-2.