Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Balassa Iván: A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései (1798—1816)

A KESZTHELYI GEORGIKON ARATÓ- ÉS CSÉPLÖSZERZÖDÉSEI 1798-1816 BALASSA IVÁN A keszthelyi Georgikon tangazdaságának keletkezését, működését, termelési rendjét az irodalom már jórészt tisztázta.

1 Érdemes azonban az itt folyó termelés részletkérdéseit is feltárni, márcsak azért is, hogy az 1972-ben alapított Georgikon Majormúzeum további kiállításaihoz minél szélesebb alapokat rakjunk le. Tudjuk azt, hogy a tangazdaság határait 1797, szeptember 2-án jelölték ki: „A Georgikon institutumhoz adandó szántóföldeknek, réteknek, kerteknek s épületeknek való fundus a főinzsenér úr által kiméretvén ki is cövekeltetett. Ezen fundusnak szélei a tiszttartó jelenlétében felbarázdáltattak".

2 1799-ben ez kb. 200 hold szántóból, 100—100 hold rétből és erdőből, gyümölcsösből, botanikus kertből állott, inig 1817-ben 142 hold szántóföld munkaszükségletével számoltak el. Az aratás és a cséplés munkáját elvétve robotosokkal, esetleg pénzes napszámosokkal, mégis leginkább részes munkával végezték. Ez nagyjából tükrözi a NAGYVÁTHY János 1795-ben készült Instrukcióját: „Most (febr. B. I.) fogad a Gazda Kaszásokat és Aratókat Contractus szerint... ha különben szokott Házi munkásai nintsenek".

3 PETHE Ferenc pedig éppen a részes aratást tartja a legkifizetődőbbnek, amikor ezt írja: ,,A' kepés vagy részibe való aratásban az a' legjobb, hogy egyegy nyilasról több kerül össze a' szíves munka által, annyival, a' mennyi a' rész; mint kerülne, ha azt pénzért, de kivált' ha robotban takarják fel".

4 Mindezek után aligha lehet azon csodálkoznunk, ha 1817-ben a pénzes aratás 12, a kepés aratás 372 napot tett ki. Ez az arány általában jellemző az egész vizsgált korszakban. Érdemes megjegyezni azt is, hogy NAGYVÁTHY és PETHE hatása az első két évtizedben még akkor is érződik, ha az előbbi a Georgikon alapításakor már nem tartózkodott Keszthelyen. A Georgikon eredményeiről többször és több helyen megemlékezik. ,,A' Keszthelyi Georgicon pedig példátlan bőkezűséggel, és szorgalommal a szomszéd Nemzetek' gazdasági Fogásait, talált szerszámjait, ditsért Magjait 's a' t. a' mellyeket sok Majorokba az újságokon való kapás, és személyes ajánlás szekerekkel l.SüleS. 1967. 151-200.; Csiki L. 1972. 61-71. 2. Süle S. 1967. 151. l.Nagyváthy J. 1795. 18. A.Pethe F. 1805. 663.