Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Nováki Gyula: Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben

mindkettőben azonos arányban került elő nagy mennyiségű későbronzkori edénytöredék. A lejtőn a felszínen is hevernek nagy kövek, de a kultúrrétegben is folytatódnak. Sáncra utaló nyom itt egyáltalán nem került elő. Ezzel bizonyossá vált, hogy az őskori telepnek nem volt belső, külön sánccal védett része. A két átvágás egységesen kimutatta a szántóföld finom szerkezetű rétegét, amely ezek szerint itt kb. 25 cm vastag volt és csak a plató széléig tartott, továbbá a felette azóta képződött kb. 10 cm-es humuszréteget, valamint a szántóföld szélére dobált, vagy gurított kövek halmazát. Utóbbiak között került elő az ásatás egyetlen nem-őskori cserepe, egy háromlábú edény lábtöredéke, mázatlan, piros égett anyagból. Hosszan élő forma lévén az amúgyis nagyon töredékes darab közelebbi korát kockázatos lenne megjelölni, mindenesetre ez is jelzi, hogy a kövek a későközépkorban vagy az újkorban kerültek oda a szántóföld kialakítása és művelése közben. Hasonló eredményre jutottunk a VI. kutatóárokban is, amellyel az É-i lejtőn lefutó kősort vágtuk át (5. kép). Itt a sánc-rendeltetés már a felszíni jelenségek alapján eleve kizártnak látszott. Lazán egymásra halmozott kövek alatt volt az őskor kissé köves kultúrrétege, sok edénytöredékkel. A kősortól Ny-ra ugyanez a kultúrréteg folytatódott, de a kősortól 20—30 cm-re élesen elválik az egykori szántóföld finomabb, kő mente s szerkezete, jelezvén a szántás határvonalát. Ugyanez a réteg a kősor túloldala alatt, tehát K-re, változatlanul kissé köves és durvább szemcséjű. Ezen az oldalon a felszínen is sok kő hever szétszórtan, jelezvén, hogy itt soha nem szántottak. A kősor K-i szélén látható sekély árok feltehetően a szántás kezdeti időszakából származó mesgyehatárt jelenti, amit később a szántáskor kidobált kövekkel betemettek. A szántóföld itt 40—45 cm vastag volt. Erre a viszonylag nagy vastagságra az ad magyarázatot, hogy az átvágás helyétől lefelé 4 m-re a kősorra merőlegesen egy erősen elmosódott terasz, eredetileg mesgyehatár, húzódik Ny-i irányban és a hegyoldal felől idővel feltöltődött terasz alakúra, így még a kissé feljebb eső részen is vastagabbá vált a szántóföld. 5. Nagybörzsöny - Rustok hegy. A VI. kutatóárok metszete Az utóbb említett, elmosódott teraszt, amelynek a folytatása Ny-i irányban a sűrű fiatal fenyves miatt nem volt követhető, a VII. számú kutatóárkunk vágta át (6. kép). A terasz alig észrevehető széléig volt követhető a szántóföld finomabb szerkezetű rétege, ettől lefelé morzsalékosabb, durvább, majd ismét finomabb szerkezetű rétegek váltották egymást. Lefelé tehát nem sikerült megállapítani, Volt-e szántás és meddig terjedt ki. A terasz feletti részen azonban világosan kibontakozott az egykori szántóföld rétege. Itteni vastagsága alig éri el a 20 cm-t.