Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
P. Hartyányi Borbála: Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok
IRODALOM BAAS, J. 1971. Pflanzenreste aus Römerzeitlichen Siedlungen von Mainz-Weisenau und MainzInnenstadt und Ihr Zusammenhang mit Pflanzen-Funden aus Vor- und Frühgeschichtlichen Stationen Mitteleuropas. Sonderdruck aus dem Saalburg-Jahrbuch. XXVIII. BÁRCZI G. 1967. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I. Budapest. BERANOVA, M. 1974. Zemedelská vyroba v 11./14 stoleti na üzemi Ceskoslovenska. Rocnik III./l. Praha. BORBÁS V. 1891. A növények vándorlása, s Budapest flórájának vendégei. Természettudományi Közlöny 23. kötet 1. pótfüzet. BRECHER G Y. 1960. A magismeret atlasza. Budapest. BROZIK S.-REGIUS J. 1957. Almástermésűek. (Termesztett gyümölcsfajtáink 1.) Budapest. BROZIK S. 19 59. Csonthéjastermésűek, Cseresznye -Meggy. (Termesztett gyümölcsfajtáink 2.) Budapest. BROZIK S. 1960. Csonthéjastermésűek. Szilva-Kajszi. (Termesztett gyümölcsfajtáink 3.) Budapest. De CANDOLLE 1894. Termesztett növényeink eredete. Budapest. CATO, P. M. 1966. A földművelésről. Budapest. DENNEL, R. W. Seeds from Medieval Sewer in Woolster Street. Plymounth. Economic Botany 24. FACSAR,I. 1973. Agricultural-Botanical Analysis of the Medieval grape seeds from the Buda Castle Hill. Budapest. Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. 4. FARKAS M. 1883. A dinnye-termesztés foglalatja és a legjelesebb honi és külföldi csemegefajok ismertetése. Budapest. FIALOVSZKI L. 1902. Fügefácskák a Gellérthegyen. Növénytani Közlemények. I. FINÄLY H. 1892. A besztercei szószedet. Latin-magyar nyelvemlék a XV. századból. Budapest. FOLTINY J. 1870. A szihalmi Árpádvár vagy Földvár ásatásának, s az ott lelt tárgyaknak ismertetése. Századok. 4. évfolyam. GYÖRFFY GY. 1975. Budapest története az Árpád korban. (NAGY T.-GYÖRFFY GY.-GEREVICH L. Budapest története I.) P. HARTYÁNYI B.-NOVÁKI GY.-PATAY Á. 1967-1968. Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. P. HARTYÁNYI B.-NOVÁKI GY. 1973-1974. Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. II. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. HJELMOVIST, H. Frön och Frukter fran det aldsta Lund. Archaeologica Lundesia II. Lund. HOLL, I. 1966. Mittelalterliche Funde aus einem Brunnen von Buda. Studia Archaeologica 4. Budapest. HORN J. 1921. Gyümölcstermesztés. Budapest. HORTOBÁGYI T. 1956. A növények rendszere XIV. törzs II. oszt. Egyszikűek. (Növénytan. Szerk. HARASZTY Á. Pedagógiai Főisk. Tankönyv.) JESZENSZKY Ä.-KÁRPÁTI I. 1963. A füge. Magyarország Kultúrflórája VII. 12. Budapest. KLEIN GY. 1912. A fügefa. Természettudományi Közlöny. 44. kötet. KNÖRZER, K. H. 1966. Uber Funder römischer Importfrüchte in Novaesium (Neuss/Rh.) Bonner Jahrbücher Band 166. Köln—Graz. KNÖRZER, K. H.-MÜLLER, G. 1968. Mittelalterliche Fäkalien Fassgrube mit Pflanzenresten aus Neuss. Bonner Jahrbücher B. D. 28. Köln-Graz. KNÖRZER, K. H. 1975. Mittelalterliche und Jüngere Pflanzenfunde aus Neuss am Rhein. Archäologie des Mittelalters, Jahrgang 3/1975. Köln. LINDAU, G. 1917. Növénytani maradványok a tószegi Laposhalom őskori leleteiben. Botanikai Közlemények 17. évf. (37) - (43). LIPHSCHITZ, N.-WAISEL, Y. 1973. Dendroarchaeological Investigation in Israel. (Tel Beersheba and Arad in the Northern and Eastern Negev) Israel Exploration Journal. 23.
