Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben

gazdasági formációk, amelyekben a hazai libamájelőállítás eddig végbement, ma már nem felelnek meg minden tekintetben a tudományos-technikai forradalom következtében gyorsan fejlődő termelőerőknek. A libamájtermelés terén is az eddiginél fejlettebb integrálódás szükségessége jelentkezik mind az egyes országokon belül, mind nemzetközi viszonylatban.

1 5 7 A fokozódó nemzetközi versenyben csak abban az esetben maradhatunk ismét kivívott helyünkön az élmezőnyben, ha megfelelünk ezeknek a követelményeknek. * MELLÉKLET Magyarország libamájkivitelének alakulása Év A libamájkivitel mennyisége, q A libamájkivitel mennyiségéből Ausztria Franciaország részesedése, % 1882 292 97,6 _ 1883 426 97,4 0,2 1884 614 97,1 0,1 1885 585 96,4 3,7 1886 749 95,2 0,1 1887 764 95,7 1888 897 97,1 0,9 1889 998 91,2 — 1890 984 91,6 1891 1133 97,7 0,1 1892 870 98,6 0,1 1893 912 99,6 0,1 1894 799 98,1 0,4 1895 1004 98,8 0,1 1896 1174 96,8 2,5 1897 1202 97,7 0,9 1898 1493 96,2 3,3 1899 1795 90,1 7,6 1900 2023 86,9 8,1 1901 2101 82,7 10,0 157. Csörgő I. Ä 1976. 433. - A legnagyobb hazai libamájexportáló gyár, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat irányításával legújabban alakult libatenyésztési társulás keretében az országban elsőként 13 baromfitenyésztő nagyüzem vállalkozott az ágazat szakosítására (Libatenyésztési társulás. MH 1977. jún. 9.).