Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Csöppüs István: Magyarország lóállományának alakulása az 1938—1944. években

Év Állami ellenőrzés alatt álló ménekkel végzett fedeztetések száma 1935 62 710 1936 70 371 1937 90 447 1938 92 749 1939 104 182 1940 91 505 1941 134 444 1942 153 767 1943 172 247 1944 Az adatok egyértelmű fejlődést mutatnak, ami lehetővé tette, hogy az apaállatok kötelező vizsgálatáról szóló 1927: XXV. törvénycikk alapján a zúgmének ivartalanítását rendelhessék el.

15 Visszaesést csak 1940-ben állapíthatunk meg a tenyésztési kedv lanyhulása következtéhen, amelyet a nem megfelelő értékesítési árviszonyok alakulása váltott ki. A jó minőségű apaállatokkal végzett fedeztetés fejlődésére utalnak a 7. és a 8. számú táblázat adatai. A húszas évek elején a lóállományból a kancák 12,1 %-a olyan tulajdonos kezében volt, aki saját apaállattal is rendelkezett. Az állami beavatkozás hatására ez az arány fokozatosan csökkent, 1938-ban 7,2 % és Magyarország megnagyobbodott területén 1943-ban már csak 6,1 %. A tenyészmének zöme tehát bérmén volt. A kormányintézkedések hatására a köztenyésztésben levő mének aránya 1924-től 1938-ig fokozatosan emelkedett (34 % és 56,5 %). E kedvező irányú fejlődést maga a háború ténye sem tudta megakadályozni, mert az arányszám 1944-re tovább növekedett (58 %). A táblázat adatai ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a két világháború közötti időszakban a köztenyésztésben levő tenyészmének hányada általában a melegvérű fajtákban erőteljesebb ütemben emelkedett (33,5 %-ról 60,4 %-ra), mint a hidegvérűeknél (36,5 %-ról 45,2 %-ra). A második világháború alatt azonban e folyamat megfordult, mert 1938—44 között a területileg megnagyobbodott Magyarországon a hidegvérű ménállományon belül a köztenyésztésben levő mének részesedése jelentős mértékben emelkedett (45,2 %-ról 51,6 %-ra), a melegvérűek aránya viszont csupán lényegtelenül változott (60,4 % és 59,9 %). Nehéz feleletet adni arra a kérdésre, hogy vajon a tenyészménlétszám elegendő volt-e a szükségletek kielégítésére, illetve ezen a téren beszélhetünk-e haladásról. Mindenekelőtt nézzük meg: hogyan alakult a köztenyésztésben és a magántenyészetekben egy-egy tenyészménre jutó kancák száma? 16 15. A 20-as és a 30-as évek lótenyésztésének problémáira nézve bővebben lásd: Konkoly Thege S.: 1943. 194-203., Éber E.: 1961. 495-497. és Gunst P.: 1970. 351. 16. A tavaszi haszonállat összeírások alapján, valamint az OMK évi jelentései. Saját számítás.