Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
P. Hartyányi Borbála: Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok
Az ásatás közelében lévő mai teret egykor piac foglalta el. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy több esetben közeléből kerültek elő Ficus maradványok. A Kárpátmedence területéről nincs tudomásunk újabb leletről, s hogy e délszaki növény hazai térhódításának korai időszakáról pontosabb képet kapjunk, további kutatásra van még szükségünk. A budai vár területéről a csonthéjas gyümölcsök közül a meggy és a cseresznye ugyancsak három helyről került elő. A délkelet Európától — nyugat Ázsiáig honos meggy ebben az időszakban hazánkban már gyakori volt. (Ebből az időszakból az észak-svédországi feltárásnál is találtak meggy csonthéjat. 3 5 Bár a régészeti ásatásokból a budai leleteken kívül csak Fonyód-Bélatelepről ismerünk árpádkori meggy csonthéj leletet 36 , a nyelvészeti adatokat figyelembevéve, feltételezhető a gyümölcs széleskörű középkori elterjedése. A meggy ősi finnugor szó, a honfoglaló magyarok a Volga vidékén termő törpemeggyet hasonlóképpen nevezhették. 3 7 A „Medgyesmal" szó 1275-ből származik, jelentése meggyfával benőtt, beültetett terület. 38 Több középkori település, Meggyaszó, Meggygödörpatak, Meggytő, Meggyestelek, Meggyesmerő, Meggyesmálbére is bizonyára a lakótelepen dominánsként érő gyümölcs után kapta helységnevét. 39 A Besztercei Szójegyzék a gyümölcsöt savanyú íze miatt választja külön a cseresznyétől. 4 0 A legutóbb feltárt termésmaradványokat a vizsgálat során lehetőségünk volt a Dísz tér 8. sz. lelőhelyről származóval összehasonlítani. Bár a két lelet között a csonthéjak méreteiben nincs nagy eltérés, egyéb morfológiai bélyegeik szerint azonban nem tekinthetők azonos fajtáknak. 4. táblázat Összehasonlító adatok a Cerasus cf. vulgaris csonthéjáról Lelőhely db Hosszúság/mm Szélesség/mm Vastagság/mm Bp., I., Hess A. tér XIV-XV. sz. 100 6,5-9,0 6,1-8,5 4,8-6,7 7,69 7,34 5,75 Dp., I., Dísz tér 8. XIII-XIV. sz. 50 7,0-9,7 6,5-8,5 5,5-7,2 8,7 7,51 6,12 A fenti méretekből kitűnik, hogy a Dísz téri csonthéjak valamivel nagyobbak, kevésbé gömbölyűek. Felületük érdesebb, tövük erősebben ráncolt, talphegük mélyebb. A csonthéjon végighúzódó háti élek kissé kiemelkedőbbek. A pomológusok a „magvak" 35. Hjelmqvist, H. 242. A középkori rétegben talált csonthéj mérete: hossza: 8,5 mm, szélessége: 8,2 mm, vastagsága: 6,7 mm. Az irodalom ebből a korszakból svédországi jelentőségével gyakran foglalkozik. 36. Fonyód-Bélatelepi X-XIII. századi lakótelep feltárásakor Kralovánszky Alán 1964-ben gabonaféléken kívül nagy számban gyümölcsmaradványokat is talált. A meggylelet feldolgozását jelenleg Füzes F. Miklós végzi. 37. Mohácsi M. -Maiiga P. 1959.137. 38. BárcziG. 1967. I. 39. RapaicsR. 1940. 40. Finály H. 1892. 861.
