Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Takács Imre: A borhamisítás tilalmának változásai 1945 előtt Magyarországon

A büntetésen felül a hamisított bor zár alá vétele és megsemmisítése vagy denaturálása is fenyegette azt, akit borhamisítás, illetve hamisított bor forgalombahozatala által elkövetett kihágás miatt a hatóság elmarasztalt, ezenkívül a boritaladót szintén köteles volt az illető megfizetni.

3 5 Súlyosabb esetekben a hatóság az 1908. évi bortörvény alapján is elrendelhette az ítélet hírlapi közzétételét az elítéltnek költségén.

36 A földmüvelésügyi miniszter által kinevezett pince felügyelők a borok elhelyezésére szolgáló helyiségekbe bármikor bemehettek és mintát vehettek az ott gyanúsnak talált italokból, hogy azt — lepecsételve — további eljárás végett az I. fokú közigazgatási hatósághoz eljuttassák. A borkezelési eljárás megszigorítása és a kihágási büntetőítéletek emelése miatt egyes kereskedői érdekeltségek koncentrikus támadást indítottak az 1908. évi bortörvény ellen, ilyenek szinte napirenden voltak az első világháború végéig.

3 7 Erre vezethető vissza, hogy a törvényt az országban nem mindenütt hajtották végre következetesen; már a háború kitörése előtti években is emelkedett a leleplezett borhamisítások száma. A borvizsgálatok eredményei A felek A minták A felek A minták s z á m a, s z á m a, Év akiknek mintái amelyek akiknek megvizsgált mintái amelyek megvizsgáltattak előállításuk vagy elnevezésük miatt a törvénybe ütköztek 1909 1910 1911 1912 1913 143 148 241 300 340 318 341 564 575 692 29 37 83 124 151 51 37 169 201 223

38 Egy századeleji megállapítás szerint a legtöbb korcsmában közönséges, uniformizált, többnyire ízetlen borokat mértek ki. Gyakran szinte élvezhetetlen bort árusítottak, nem szólva arról, hogy azt nem ritkán vizezték is. 35. A denaturálás konyhasóval vagy ecettel történt. Egy hl borba 5 kg porrá tört sót tettek és a folyadékot addig keverték, amíg a só fel nem oldódott benne. Másik eljárás volt, hogy egy hl borba 15 liter 12 %-os vagy 30 liter 6 %-os ecetsavat tettek. A sóval denaturált bort konyakgyártásra, az ecettel denaturáltat pedig ecetkészítésre még fel lehetett használni. 36. Ha a hamisított borkészlet nagyságából a rendőri büntetőbírói eljárás során a borhamisítás rendszerességére lehetett következtetni, ezt a körülményt a büntetés kiszabásánál lényegesen súlyosbító körülménynek kellett tekinteni (1925/1912. B.M. sz. r.). 37. Steinecker F. 1931.57-58. 38. Fey ér P. 1970. 240. 39. Liptai A. 1910. 914.