Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Takács Imre: A borhamisítás tilalmának változásai 1945 előtt Magyarországon

hozható, amelyben a külföldi bor aránya a 25 %-ot meg nem haladta, valamely szőlőfajta nevén pedig csak az olyan keverékbor, amely az illető fajta jellegének a házasítás után is megfelelt. Törkölybor és gyümölcsbor csak mint ilyen volt tárolható és forgalomba hozható. Ezek készítéséhez cukrot is lehetett felhasználni (a törkölybor esetében csupán erjesztés céljából). Törkölybor készítéséhez, kezeléséhez feltétlenül tilos lett külföldi mazsolaszőlőnek használata, ugyanígy nem volt szabad mazsolaszőlőből és vízből bort utánzó italt készíteni. Törköly bor előállításához megengedett volt a víz használata, de a kész, kierjedt törkölybort vizezni nem volt szabad. Ugyancsak tilos eljárás volt a törkölybor és a gyümölcsbor házasítása egymással vagy szőlőmustból készült borral. Megengedett volt viszont seprőből a még benne levő bort kipréselni vagy a gyengébb minőségű bort a jobbnak seprőjére fejteni.

19 Ezzel szemben feltétlenül tilos volt a seprőből víz hozzáadásával borszerű italt készíteni, illetve ilyent forgalombahozni. Különlegesen rendelkezett az 1893: XXIII. törvénycikk a Tokajhegyalján termett borok védelméről Hasonló rendelkezésekkel külföldön akkoriban még a legfinomabb rajnai és moseli borok, sőt a Vezúv oldalán termett szőlőből sajtolt Lacryma Christi tekintetében sem lehetett találkozni, csak a portugál bortörvény tartalmazott a portói és a madeira borok védelmére külön határozmányokat.

20 A kivételes intézkedésre főként az olasz kommerszborral szaporított tokajinak tokaji borként árusítása miatt került sor. Sokan megtették ezt, mert a tokajinak zamata más borral történt házasítása után is érezhető, így mennyiségét a szintén nehéz olasz borral akár a kétszeresére növelhették. Tokaji, hegyaljai vagy szamorodni elnevezéssel tilos volt továbbá az olyan bort forgalomba hozni, amelyhez külföldi mazsolaszőlőt adtak hozzá. Ugyancsak tilos lett a tokaji borhoz más bort keverni vagy a tokaji bort és ennek mustját cukrozni. Ha bánrúlyen kevés más bort kevertek a Tokajhegyalján termetthez, a keveréket nem volt szabad a tokaji borvidékre vagy ehhez tartozó valamely helység nevére utalással forgalomba hozni.

21 Ennek ellenére továbbra is sok volt az ilyen visszaélés.

22 Ezért a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület kezdeményezésére a kereskedelemügyi miniszter 1904. november 13-án a tokaji bor házasítását más borral arra az esetre is eltiltotta, ha a keveréket nem mint tokaji bort kívánták forgalomba hozni. Amennyiben az 1893: XXIII. törvénycikkbe ütköző valamely cselekmény vagy mulasztás a büntető törvény könyv (1878: V. tc.) vagy a közegészségügyi törvény (1876: XIV. tc.) értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esett, az kihágásnak (mai szóhasználattal: szabálysértésnek) minősült és elkövetőjét az 1879. XL. törvénycikk rendelkezései szerint felelősségre kellett vonni. Azt, aki hamisította a bort és a hamis bort forgalomba hozta, az általános közigazgatási hatóság — mint rendőri büntetőbíróság — 2 hónapig terjedhető elzárásra és 25 forinttól 300 forintig terjedhető pénzbüntetésre ítélhette, azt a valakit pedig, aki a más által hamisított bort forgalomba hozta, pénzbüntetésre kellett 19. Borseprő a kiforrott bor üledéke, amely még némi szeszt és zamatanyagokat tartalmaz. 20. Feyér P. 1970. 236. 21. A rendelet eredeti tervezete nem tartalmazta a cukor felhasználásának tüalmát, ezt a kereskedelemügyi minisztériumban 1893. október 30-án tartott szakértekezleten a tokajhegy alj ai bortermelők kívánságára vették fel a tervezet átdolgozásakor. 22. „Az olasz bort mátkaságba hozzák ide. összeadják a homoki vinkóval s elkeresztelik hegyaljai bornak" (Buday B. 1902. 1314.)