Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón

Somlóvásárhely délre néző, legtöbbet napsütötte lankáin termett, s terem ma is a legjobb bor. A hegynek ezen az oldalán volt a legtöbb nemesi szőlő. A szőlők aprózódása itt kisebb mértékű volt, mint az KELETI K. statisztikai kimutatásából is látszik. Az északi oldal, a dobai rész viszonylag kisebb értékű, valamivel gyengébb minőségű bora miatt. Az apróbb szőlősterületek és a nagyobb birtokosszám is mutatja, hogy itt a paraszti szőlők túlsúlyban voltak. A XIX. század közepén a somlói bor hírét, csak egy-két urasági szőlőben termett és présházban készített bor adta. PARRAGH G., a múltszázadi szakíró joggal elégedetlenkedett a kis, paraszti szőlők művelését és borászati eljárásait látva. Hangoztatta, hogy ha egyes urasági szőlők hozzáértő tulajdonosai, mint a szentgyörgyi Horváthok, Békássyak, Bezerédyek, Tóth Lajösék, Botka Imréik és mások nem foglalkoznának olyan hozzáértéssel a borokkal, akkor Somlónak már híre sem volna.

9 Somlón viszonylag kedvező adottságok mellett lehetett még megfigyelni a paraszti és az urasági (nemesi) szőlőtermesztés és borászat emlékeit. Mind különbségüket, mind egymásrahatásukat, amelyek jellegzetességükben élesen különültek el és rajzolódtak ki a munkaeszközök tekintetében.

10 Az eszközök megismerése előtt vizsgáljuk meg, hogy milyen tényezők játszottak szerepet a gépesítés és az újabb munkaeszközök megjelenésében, elterjedésében akár gátlólag, akár serkentőleg! Szőlészeti-borászati munkaeszközök leírásában a XIX. századnál korábbi szakirodalom igen hiányosnak tűnik, — bár akkor is dolgoztak eszközökkel. Igen kevésre tehető azoknak a könyveknek a száma, melyekben megtalálható az eszközöknek rajza vagy metszete. Az eszközöket általában munkafolyamat végzése közben, ember kezében ábrázolták, mintegy utalva evvel a munkavégzésre. így figyelhetők meg a XVI-XVIII. századi kalendáriumok hónapábrázolásai is, melyek ebből a szempontból is felbecsülhetetlen értékűek.

11 Nyugat-Európában az ipari-mezőgazdasági forradalom után, a XVIII. század végén már megjelentek a szőlészeti-borászati könyvekben a munkaeszköz-ábrázolások és kezdetleges gépábrázolások. Magyarországon ebben az időben a mezőgazdasági szakírók gépesítési programmal még nem léptek fel.

12 Nálunk ekkor újdonságképpen hatott a francia szőlészeti szakmunkák kiadott fordítása, melyben megfelelő ábraanyaggal szemléltették a munkaeszközöket.

1 3 A fokozatosan kapitalizálódó nagybirtokon, elsősorban nyugat-Magyarországon, a XIX. század második felétől a szőlészet-borászatban is kezdett a gépesítés terjedni.

14 9. PARRAGH G. 1859. 137-138. 10. Az uradalmi gépesítés hatását általában a falubeli parasztságra többen megfigyelték, utoljára TAKÁCS L. 1976. 91. 11. Természetesen figyelembe véve a mintaképek és készítőik vándorlásait, származását. 12. MITTERPACHER L. 1779-1794; NAGYVÁTI J. 1791; NAGYVÁTHY J. 1795; PETHE F. 1808-1813; 1827; NAGYVÁTHY J. 1821. 13. CHAPTAL 1805, 1813-1814. N.Fábián József fordításában. A könyv előfizetői között Somlói birtokosok is voltak. 14. TERSÁNCZKY J. 1869.