Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Pintér János: A kecskeméti „Miklós" szőlőtelep létrejötte és első évtizede

Áprilisban a minisztérium útnak indított 800 000 darab különböző helyekről beszerzett sima szőlővesszőt, ezeket a telepen szőlőiskolában helyezték el. A telepet árokkal és akác-, illetve szederfa, valamint gledicia kerítéssel kellett körülvenni. Erre a célra a minisztérium 25 000 akác- és 2000 szederfa csemetét ígért az állami erdészetekből, a többit a telepnek kellett pótolnia. Egy állandó igásállat és egy kocsis felfogadását engedélyezték. A telep beindulásához legszükségesebb kiadásokról költségvetést készítettek.

23 Igásfogat beszerzésére 800,Ft Két ló tartására 400,Ft Egy kocsis és egy vincellér fizetésére 3/4 évre 360,- Ft A telep körülárkolásáraálletve körülkerítésére 320,Ft A szőlővesszők szállítási költségeire 1000,- Ft Művelési költségekre 600,Ft Eszközökre 300,- Ft Összesen: 3780,Ft Szükség volt egy épületre is, ahol az igazgatónak és segédjének lakást és irodahelyiséget, a vincellérnek és a kocsisnak lakást biztosítottak volna, és ahol a fogatot és a különböző eszközöket elhelyezhették. A felsőbb utasítás hangsúlyozta a „takarékos és egyszerű módon" való tervezést, mert a lakás- és gazdasági épület kérdést csak mellékes körülménynek tekintették.

24 Az építendő lakások, istálló és egy szín, vagy raktár tervezésével Beretvás Sándor kecskeméti mérnököt bízták meg. Terveit a telep felügyelőbizottsága módosításokkal továbbította a minisztériumba, ahol újabb változtatásokat eszközöltek, így végül az első év — hála a túlzott adminisztrációnak — anélkül telt el, hogy az építkezéshez egyáltalán hozzáfogtak volna. Ez csak a következő év tavaszán kezdődött el. De a lakóépület felének építését egy évvel elhalasztották. így májusra csak az istálló, a szín, illetve raktár, a vincellér- és kocsis lakás épült fel. Az építkezés elhúzódása miatt az a döntés született, hogy amíg a szolgálati helység és a munkavezető lakása nem készül el, addig a kocsis lakhelyét foglalják el, így csak a vincellér jutott lakáshoz. A lakóépületek téglából készültek zsindelytetővel, a szín és istálló pedig vályogból, tégla, illetve agyagpadozattal. A korszerűnek éppen nem mondható építmények kivitelezése sem volt kifogástalan, mert a műszaki átvételt csak a szükséges javítások után engedélyezte az illetékes hatóság.

2 5 Az igazgatói, illetve segédtanári (asszisztensi) lakások építését 1885-ben ismét sürgette a telep felügyelőbizottsága. Miklós Gyula közbenjárására megbízták Bélák János kecskeméti főmérnököt a tervek elkészítésével. A talán indokolatlanul is magas költségvetés láttán — bár valóban egy kényelmes és korszerű épület lett volna — a miniszter kijelentette: „a kecskeméti Miklós-telepen ez évben újabb építkezésbe bocsátkozni nem szándékozik".

26 De a következő években sem „bocsátkoztak" építkezésekbe, a szolgálati lakás ügye egyre inkább háttérbe szorult. 23. OL. FIK. K. 168. 271. cs. 1883-5-3411. 13.768/883. 24. U. o. 25. OL. FIK. K.168. 310. cs. 1883-5-34.633. 34.633/883, 45.691/883 és 56.974/883. 26. OL. FIK. K. 168. 387. cs. 1886-5-15.554. 15.554/886.