Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kiépülése a századfordulón

távolabb, annál nagyobbak" (kivéve természetesen a többnyire egyforma nagyságú parcellákból álló bérleményeket). A tanyabirkokok átlagos nagyságát azonban „befolyásolja a szőlő birtokok eloszlása is. Ahol sok a szőlőbirtok, mint Szaty mázon és Domaszéken, ott a tanyaházak kisebb területre kerültek". Az egész határban 12,9 hold, a szatymazi kapitányságban 8, Balástyán pedig 27 hold körül mozgott egy-egy tanyához kapcsolódó birtoktest.

34 A X—XIV. kerületbe osztott ceglédi külterület közül a Xl-es számúban „2600 tanya és szőlőbeli hajlékot", a többiekben pedig 500, 600 és 800, vagyis együttvéve is kevesebb tanyaházat találtak. A Xl-es számú külkerületben a csemői és csengeri szőlők révén három-négyszerte volt magasabb a tanyák sűrűsége, mint a kevésbé vagy szőlőt egyáltalán nem termelő övezetekben.

3 5 Hasonlóan nagy különbségek mutatkoztak a szőlős és nem-szőlős dülő-részek között Kecskemét határában is. Az 1901-ben megejtett népszámlálás részadatai szerint a legnépesebbek az újonnan telepítés alá vett határrészek vagy puszták voltak. így a szarkási és vágójárási, a Kláber-telepi és nyíri, a talfájai, a ballószögi, szikrai és úrréti dűlőkben a házak száma mintegy 300—500 körül járt, s 1500—2000 körül pedig a kintlakosok száma. A város egész külterületén a házak száma (a belterületi 1,54 %-os csökkenéssel szemben!) 1881-től 1901-ig közel 50 %-kal emelkedett. A szőlő tanyaképző funkcióját fokozottan kiemeli, hogy mind a házak, mind a lakosság gyarapodási üteme a frissen telepített határrészeken volt a leghevesebb: az előbb megnevezett dűlőkben mintegy 70—100 %-osnak mondható. Ballószögön, a belőle éppen korszakunkban kiváló Helvéciával együtt 334-től 678-ra, Szarkáson és Vágójáráson 136-ról 333-ra, Szikrán 132-ről 299-ra ugrott a tanyaházak száma. „A külterületen a házak számának emelkedése — állapította meg az összeírás értékelője — nagyjából lépést tart a lakosság szaporodásával, a még így is mutatkozó többlet pedig magyarázatát találja a nagymérvű szőlőtelepítésben, mert kivált a várostól távolabb fekvő szőlőkben rendszerint akkor is építenek lakóházat, ha annak állandó lakosai nincsenek"

3 5 A szőlő- és gyümölcskultúra erőteljes település- és népességfejlesztő hatását hangoztatta a településföldrajz kutatója is. A tanyahálózat a kecskeméti határ szőlős részein, írta, annyira megsűrűsödött, hogy azok településileg mintegy a szórvány és a zárt települések közti átmenetnek tekinthetők.

36 Oka volt hát annak, hogy a század alkonyán Szeged városa új szabályrendeletet kényszerült alkotni. Elrendelte: 1. a város és a körtöltés közti feketeföldön nyaralók és ipartelepek 400 n. ölön, szántóföldi tanyák 3 kat. holdon építhetők; 2. a körtöltés és tanyai kapitányságok közötti „Feketéken" 5 holdon; 3. a homoki szántóföldeken 3 holdon; 4. szőlőkben 2 holdon, de Szatymazon, Domaszéken és a Feketeszéli kapitányságban már 1 holdon is; az utóbbi kapitányságokban szőlős nyaralóhely létesítése esetén 600 n. ölön; 6. Bodomban, Hattyas-Balligatón, Tompaszigeten, Újszegeden a szántókon 5, a kerti földeken 1 holdon; 7. Röszkeszentmihály belterületén 34. Szüts Mihály, 1914. 122. p. Hasonló „törvényszerűségről" beszélt egy évtizeddel később Gesztelyi Nagy László is, hangsúlyozva, hogy a szőlő jelentős mértékben módosítja a tanyabirtok nagyságát. Gesztelyi Nagy László, 1927. 94. p. 35. Cegléd, 19131. 258. p. 3 5/a. BKmL. 1910. Polgármesteri iratok, 21/1901. 36. Lettrich Edit, 1968. 31. p.