Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
P. Erményi Magdolna: Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában
típus (13,0 X 8,4 X 6,3 mm), feltehetően a kökényszilva alfajhoz tartoznak. 47 PoznanOstrów Tumski-ban végzett ásatások során (XII. sz.) 4 db házi szilva, 1 db kökény szilva és 3 db szilva féle kőmagva is előfordult más gyümölcslelet között. Ugyancsak Poznanban a régi kereskedő negyed feltárásából a XIII-XVIL századig terjedő rétegekből említhető a szilvának néhány alfaja. 48 Krakówban a Wawelnél történt ásatások során X—XII—XIII. századból származó rétegekből gabonafélékkel együtt 1—1 db házi- és kökény szilva kőmagot is találtak. 49 Plock- Wzgorze Tumskieban egy XIV. századi várkút tőzeges üledékéből (a III. rétegből) kökényszilva kőmagvait is megtalálták (átlagméretek: h : 16,3; v: 10,7; sz: 7,2 mm). Az I. rétegből 1 db kökényszilva kőmag került elő (h: 16,1; v: 10,2; sz: 6,9 mm), amely hosszúkás alakú és a magvaváló szilvákhoz hasonlít. 50 Wolin „4 W" lelőhelyén végzett ásatásokból származó gyümölcsmagvak között a legtöbb lelet M. Klichowska szerint a magyar Besztercei szilvára emlékeztető magvakból került elő. 3 mag és 50 töredék a XI. századból, ezenkívül 2 db a IX. és 2 db a X. századból. 51 RVod&w-Ostrow Tumskin végzett ásatások során nagy számban tártak fel gyümölcskőmagvakat is. Egy XII. századi veremből a házi szilva típusából 277 egész kőmag, 9 fél és 4 töredék, a kökényszilvából 410 egész, 2 fél és 3 töredék került elő. 5 2 Nyugatnémetországban Haus-Meer - Niederungsburg Büderichtől 2 km-re XI—XII. századi várának feltárása során gazdag növényi anyag jutott felszínre. E telephely egy feltöltődött Rajna-kanyarban, iszapos vidéken fekszik egy emelkedésen. A magasan állott talajvíz konzerváló hatása alatt a növénymaradványok kiválóan megmaradtak és ez jó lehetőséget nyújtott a kutatás számára. A gyümölcsleletek sokoldalú gyümölcstermelésre mutatnak. A területen honos vadfajok mellett megtalálhatók azok a gyümölcsök, melyek már a római kori Neuss-i ásatásokból ismertek. Valószínűleg e fajokat a rómaiak óta termesztették. A leletek a vár egyik részének feltárása során a faházak alapozási anyagából kerültek elő. Feltehetően a közelben levő hulladékhalmot hordták ide töltőanyagként, s ennek köszönhető a sokféle gyümölcsmag. A leletegyüttesben a kökény szilvának több változata fordult elő. a) Prunus insititia var. Juliana L. 14 kőmagva (átlagméret: h: 11,26; sz: 6,04; v: 6,5 mm) kisméretűek, mindkét végük hegyes, gödrös felületű. Recens anyaggal összevetve, — melyek valószínűleg régebbi kultúrák elvadulásai — hasonlóságot mutatnak. K. H. Knörzer szerint e vidék előző korú leleteivel összehasonlítva feltételezhető, hogy ez a szilvatípus a neolitikumtól a középkorig a lakosság gyümölcsei közé tartozott, b) Prunus insititia var. oxycarpa (Bechst.) (P. domestica ssp. intermedia v. oxycarpa (Bechst.)) tojásdad alakú kökényszilva. A 8 kőmag viszonylag karcsú, szimmetrikus, alakjuknál hosszan kihegyezettek, csúcsi részükön tompák. (Átlagméret: 20,0 X 11,6X 8,4 mm). Felületük gödrös. Eddigi leletekben a Rajna vidékén ez a változat még nem fordult elő. c) Prunus insititia var. subrotunda (Bechst.) (P. domestica L. ssp. italica Borkh.). A 85 db kőmag ovális alakú. Oldaluk domború, felületük sima vagy gyengén gödrös, nem szimmetrikusak (átlagméretük: 15,35 X 10,93 X 8,73 mm). Az eddigi leletekben ezen a 47'. Moldenhawer, K. 1955. 74-75. 48. Klichowska, M. 1969. 457.; 1972. 168. 49. Klichowska, M. 1956. 110.; 1964. 431. 50. Klichowska, M. 1969.431-432. 51. Klichowska, M. 1957. 213-214.; 1961. 457. 52. Klichowska, M. 1961. 111.
