Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Selmeczi Kovács Attila: A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon

A 17 évet átfogó statisztikai kimutatás szerint a legjelentősebb terméseredményt az 1854. év produkálta, amely több mint háromszorosát jelenti az időszak átlagtermésének (800 000 mérő ill. 492 000 hl). Megközelítő terméseredmény egyedül csak 1857-ben jelentkezett. Ezek a rendkívül magas számok a kedvező időjárási feltételeken kívül a repce vetésterületének nagyméretű és gyors kibővülését is magukban hordják. A repce vetésterületének alakulásáról hasonló számszerű képpel nem rendelkezünk. 63a Az 1850-es évek elején időlegesen mutatkozó aránytalanul magas repcetermesztés kialakulását a jobbágyfelszabadítás utáni nagy vállalkozási kedvvel rendelkező kisüzemek bekapcsolódása idézte elő. Ez pedig a termesztők rétegének kibővülésén túl a repce földrajzilag szélesebb elterjedését is eredményezte. Egy korabeli megfogalmazás szerint „nemcsak az történt, hogy a repcze hazánkban szabad költözési jogot nyert, termesztése a gazdag Bánság és Tiszamellékéről átültettetvén Szathmár—Szabolcs- s egyéb oly megyékbe is, hol azelőtt a repcze teljesen ismeretlen volt, hanem a kisgazda is neki adta magát a repcze termesztésnek, minthogy pedig a sok kevés elvégre is nagyot tesz, a repczével vetett térség rögtön rendkívül megnagyobbodott."

64 A repcetermesztők rétegződésében megmutatkozó ilyen változást egy 1853-ban készült statisztikai összegezés is érzékeltet, amely a kisüzemek súlyát főként az Alföldről jelzi:

65 „A repczetermés a Bánátban, Tiszavidéken és felső Magyarországban tett: 1851 - 1852 mérőt Nagyobb birtokosoknál 335 000 - 180 900 Különféle kisebb birtokosoknál 100 000 - 50 000 Parasztoknál, Temesvár, Becskerek, Makó és Szeged táján 200 000 - 100 000 Szolnok, Fejérvár, Mozsony, Sopron, Érsekújvár vidéke 180 000 - 110 000 Összesen : 815 000 - 441 000." A repce a gabonához szokott jobbágy földeket döntő mértékben az Alföldön hódította meg. Az 1850-es évek elején a szarvasi határban már az 1/4 telkes jobbágyok is művelték.

66 Ugyanez időben Tiszaabádról olvashatjuk, hogy „látunk már vidékünkön kisebb falusi 20—30 holdas birtokokban is repczét."

6 7 A kisüzemeknek a repcetermesztcs 63a. Néhány korabeli adat szerint a repce vetésterülete Magyarországon 1858-ban 30 832 kh, 1860-ban 30 417 kh volt. Benda Gy. 1973. 229., 240. Ennek megtelelő terméseredmények 1858-ban 373 238, 1860-ban 368 046 alsóausztriai mérő (Benda Gy. 1973. 230, 241.;, amely adatok jelentősen eltérnek az előbb közölt kimutatástól. 64. MG 1859. I. fév. 419. -- A szabolcsi művelés első kísérletéről Farkasfalvi Farkas F. 1841. 151. tudósít. 65. GL V/2. 1853. 565. 66. Zlinszkyf. 1857. 122. —Palugyay I. 1855. 52. 67. Pivonkay A. 1856. 229.