Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Selmeczi Kovács Attila: A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon

század első harmadában, Fényes Elek szerint, a legtöbb repcét Torontál és Temes vármegyében termesztették. Amint írja — „Itt a repczét főképpen az uraságok és a német parasztok vetik."

39 Temes ismertetésével kapcsolatban külön megemlíti, hogy „a németek a repcze termesztést erősen gyakorolják."

40 Az 1830-as években az ország harmadik legnagyobb repcetermesztési körzete Tolna megye volt, amit nagyban köszönhetett „a völgységi és simontornyai járásbéli németek szorgalmának."

41 A baranyai német eredetű szerződéses jobbágyok hasonlóan a gabonafélék helyett kereskedelmi növényeket, közöttük repcét termeltek.

42 1. A repce XIX. század eleji termesztéskörzetei Fényes E. 1836-1839. adatai alapján 39. Fényes E. 1839. IV. 331. Ugyanerre Mérei Gy. 1948.178. 40. Fényes E. 1839. IV. 338. 41. Fényes E. 1836.1. 303. és még u.a. 298. 42. Mérei Gy. 1948. 179-180.