Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Vlcskó Lajos - Für Lajos — Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései

2. Tudományos munka A fentiekben vázolt főbb kutatási témakörök jelzik a tudományos kutatómunka területén elvégzésre váró legfontosabb feladatokat. Ismételten csak hangsúlyozni szeretnénk, hogy a tudományos tevékenységnek az élelmiszer- és fagazdaság múltjának egészére kell kiterjednie. Kutatásra javasolt főbb témakörök: 2.1. A termelőeszközök, a termelési technika és technológiák fejlődéstörténeti problémájának feltárása, feldolgozása. A témakör fokozottabbb mértékű kutatását kívánja a magyar marxista történetírás helyzete. Marxista történetírásunkban ugyanis hosszú éveken át a kutatók figyelme elsősorban a különböző jellegű társadalomtörténeti, a társadalom osztályküzdelmeit elemző problémákra irányult. így érthető, ha nem kapott sem a kutatásban, sem a feldolgozásban a termelőerők, ezen belül is az eszközök, a technika és technológia a fejlődésben betöltött sajátos funkciójának és súlyának megfelelő helyet. 2.2. A növénytermelés és állattenyésztés fejlődése. Kapcsolatuk a fejlődés különböző szakaszaiban, a különféle kultúr- és termőtájak s állatfajták kialakulása, fejlődésük iránya, különös tekintettel történelmünk újkori és legújabbkori szakaszára. Rendkívül fontosnak érezzük a növénytermelés és állattenyésztés, mint a mezőgazdasági termelés két fő ágának a kapcsolatát, egymásra való hatását vizsgáló tudományos témák kitűzését, s e kapcsolatok minél sokoldalúbb feltárásának a szükségességét. 2.3. Üzemtörténeti kutatás. Nálunk már a polgári történetírás is tett kezdeményező lépéseket e tekintetben, kutatásának tengelyében azonban a feudalizmuskori nagybirtok, a feudális majorság vagy uradalom gazdaságtörténeti kérdéseit állította. Ennél sokkal fontosabb lenne viszont — gazdaság- és társadalomtörténeti szempontból egyaránt - a polgári korszak üzemtörténeti problémáit feltárnunk és megismernünk. Ezen belül is elsősorban az árutermelő tőkés agrár nagyüzem és a paraszti kisüzem termeléstörténeti gondjairól s a belőlük levonható törvényszerűségekről sajnálatos módon mind a mai napig meglehetősen hiányosak az ismereteink. 2.4. A szakoktatás és az agrártudományok fejlődésének kialakulása. Az ország agrármúltjához mérten aránytalanul keveset foglalkoztunk ez ideig az oktatás- és tudománytörténeti kérdések vizsgálatával. Különösen elhanyagolt területnek tekinthető az alsó- és középfokú, illetőleg a szakmunkásképző iskolák történetét bemutató tudományos feldolgozás. Még inkább szegényesnek mondható a tudománytörténeti kutatás. 2.5. Nemzedékváltás és új gazdálkodási rendszer-váltás ment végbe a magyar nép történetében — eddigi történetében a legnagyobb. A régi paraszti rétegek felbomlottak, az