Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Vlcskó Lajos - Für Lajos — Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései

igényli. Figyelemmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tolcsvai és keszthelyi bormúzeumára és a szerveződő kecskeméti múzeumra, indokoltnak látszik még Egerben Sopronban Mórott Pécsett megfelelő, idegenforgalmi célokat is kielégítő bormúzeum létesítése. 2.22. A gyümölcstermesztés A második ötéves terv időszakában 62,500 ha gyümölcsöt telepítettünk. Ezzel, a jellegében is nagyüzemi gyümölcstermelés alapjait leraktuk. A fajarány kialakulásában jelentős szerepet az alma termesztése játszott. Az 1971-ben termett árugyümölcs több mint 50%-a alma. Közrejátszott ebben az üzemi jövedelmezőség is. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum a gyümölcstermesztésről átfogó kiállítást tervez. Ugyanakkor a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolával karöltve növényvédelmi (elsősorban a repülőgépes növényvédelem története) és a szabolcsi almatermesztés történetét bemutató kiállítás és kapcsolódó tudományos szervezését kedte meg. Célszerűnek látszik Somogy, Zala, Pest, Bács, Csongrád megyékben, valamint a Buda-környéki táj gyümölcstermesztési történetével foglalkozó múzeumi munka megszervezése. 2.23. A zöldségtermesztés Területe a háború előtti 10 évi átlaghoz viszonyítva háromszorosára növekedett. Ezen belül az öntözött terület a nyolcszorosára növekedett. Sajnos termelésünk színvonala még nem kielégítő. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum — hely hiányában — csak időszakos kiállítások rendezésére vállalkozhat. Meg kell vizsgálni egyes, jelenleg is fejlesztésre kijelölt zöldségtermesztési tájon (Szentes, Gyula) állandósuló múzeumi munka, állandó múzeumi kiállítás létrehozásának lehetőségét. 2.3. Állattenyésztés A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlődési irányzatára világszerte az állattenyésztés termelésének növekedése a jellemző. A mezőgazdaságban különleges helyet foglal el az állattenyésztés fejlesztése. Hazánkban is a mezőgazdasági össztermelésen belül jelentős az állattenyésztés fejlődési ütemének meggyorsulása. Amíg 1938-ban a mezőgazdasági össztermelésből az állattenyésztés részaránya 36,8% volt, addig 1971-ben már 45,5%-ot tett ki. Fentiek indokolják, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum az állattenyésztéssel kapcsolatos történeti kiállítási tevékenységét ne csökkentse. Azokat sorba átrendezze. Az átrendezés során a következő elveket kell megvalósítani: — adjon a kiállítás átfogó képet az állattenyésztés gazdasági jelentőségéről;