Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)
Barbarits Lajos: A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében
és gazdasági szempontból hátrányosnak tartotta az angol és az amerikai mezőgazdaság gépesítettségének „nem ritkán kritika nélküli és értelmetlen dicsőítését és utánzását", hiszen ami Angliában és Északamerikában a nagyfokú munkaerőhiány kényszerével indokolt volt, az - szerinte - Európában olyan mértékben hatott követendő példaként, hogy végülis „a mezei munkásságnak elvándorlásához vezetett". Ennek reakciója a munkáshiány növekedése, a gépek fokozódó munkába állítása lett. A circulus vitiosus alap-oka természetesen nem a gépekben, hanem az iparosodásban, a tőkésedő mezőgazdaság munkakörülményeinek romlásában, a tőke természetéből eredő okokban rejlett. A Mezőgazdasági Szemle 1890-ben párhuzamba állította több búzatermesztő ország termelési költségeit, és arra a megállapításra jutott, hogy „ahol a (hektáronkénti) termés 14 q-n jelentékenyen alatta marad, ott a búzatermelés vagy nem jövedelmez, vagy még kárral is jár"-26 A búzaértékesítési válság időszakában, Hannover, Göttinga, Lüneburg környékén 14 német gazdaságban végzett felmérés szerint a gazdaságok netto termelési eredménye ugyan 24 q körül volt, a métermázsánkénti költség (magyar pénzre átszámítva) 10 ft 26 kr, a termesztés mégis ráfizetéssel járt, mert a piaci ár a termelési költség alatt maradt. Összehasonlítva a keszthelyi és magyaróvári tanintézetek gazdaságainak 1889 évi eredményeivel: 2 6 a búzatermés term.költség piaci ár Magyarországon: ha/q q/ft q/ft Magyarországon: keszthelyi tangazd. 14 7.40 8.00 magyaróvári tangazd. 14 6.69 8.00 Ausztriában 16 6.93 8.00 Németországban 24 10.26 9.60 A termelési költség és a piaci árak arányának alakulása következtében Magyarországon is sokszor krajcárokon múlt, hogy a búzatermesztés számadatai hasznot vagy kárt mutatnak-e ki a mezőgazda számára. Tény azonban, hogy a búza learatott vetésterülete Magyarországon, az 1869-1895 közötti negyedszázadban 2.1 millió hektárról 3.1 millió hektárra, vagyis 45 százalékkal emelkedett, és ezen belül az 1882—1892 években, a gabonaárak állandó hanyatlásának évtizedében is 20 százalékos volt a búza vetésterületének gyarapodása. 2 7 Mindez arra mutat, hogy a „veszteséges gabonatermesztés" jelszavát a gazda-érdekvédelmi célok szolgálatában táplálták, s ez történt oly módon is, hogy a termelési költségek felduzzasztása végett oda számolták a földbirtok ingatlanleltárában fekvő tőke, valamint az üzemi forgótőke 5—8 százalékos kamatait, a földhaszonbért, állami és községi adókat, gazdatisztek, munkafelvigyázók, csőszök, egyebek évi fizetését, ugyanezek lakbérét, nem egyszer az egyesületi és egyéb díjakat is. 28 26. „A gabonafélék termelési költsége" (Mg. Szle. 1890. XI. 520. sk.) 26a. Az 1891 évi Statisztikai Évkönyv szerint egy q búza megtermelésének költsége Magyarországon: az 1870-80 évek átlagában 10.60 ft, az 1880-90 években 8.83 ft, Északamerikában 13.50 ft, Oroszországban 5.46 ft, Indiában 4.50 ft. 27. Rege K. é.n. In: Hajós Z. é.n. 382. 28. „Az OMGE által tartott enquête..." i.m. 122. sk.
