Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)
P. Erményi Magdolna: Adalékok Magyarország XIX. századi gyümölcstermesztéséhez
A mozgalmas és rendkívül eredményes év után a lendület hanyatlani kezdett. 1861-ben új programot tűztek ki, mely szerint a társulat új országos, nagyméretű gyümölcsöst alakítson, ahol külön múzeumban a hazai ősi és új fajtákat, a külföldi, itthon alkalmasnak talált fajtákat gyűjtenék be. Új korszerű csarnok létesítését tartották szükségesnek. Ezenkívül a hazai gyümölcsoktatást akarták elősegíteni vándor szaktanárok közreműködésével. Az új célkitűzések megvalósítását már nem tudta valóra váltani a társulat; ereje gyengült, sokan kiléptek, csarnokát nem tudta kihasználni, míg végül 1864 elejétől beolvadt, illetve egyesült a közben 1861-ben Girókuti Ferenc vezetésével megalakult „Középponti Kertészgazdászati Egylef'-be. 46 Ez az egylet is — mint az előző társulat — alakulása után szép eredményekkel indult. Csarnokot és ügynökséget szervezett a József tér 14. szám alatt (5,6. melléklet). Szaklapjának a már 1856-ban megindult Falusi Gazda c. folyóiratot választotta Girókuti Ferenc szerkesztésével, aki ezt a munkakört 1861—65-ig töltötte be. 47 Kezdetben a Magyar Kertészeti Társulat tudomásul sem akarta venni, de miután az életrevalóbbnak bizonyult, kénytelen volt elismerni, sőt ezzel egyesülni. A társulat létrehozásában, fenntartásában nagy szerepet játszott Hajós József neves gyümölcsész, de minden erőfeszítése ellenére az egyesült társulat is a 60-as évek végére feloszlott. E törekvések elbukása után a hazai kertészet országos irányítását, az OMGE addig is működő kertészeti szakosztálya vette át. Az egyesület köztelki épületében 1869-ben Deák Ferenc, Hajós József, Girókuti Ferenc a szakosztály pomológiai gyűjteményének elhelyezésére, illetve kiállítására Kertészeti Múzeum létesítését indították el. Gorove István Földművelés-, Ipar és Kereskedelemügyi miniszter a szakosztálynak a „magyar kertipar előmozdítása céljából felállítandó múzeum részére" 5000 forint segély kiutalását rendelte el. A múzeum az OMGE köztelki épületében nyert elhelyezést. 48 A kiegyezést követő években a mezőgazdaság fejlődését elsősorban a tőkehiány hátráltatta. A külföldi tőkének az országba történt behatolása ezt számottevő mértékben enyhítette, a magyar nagybirtok és az osztrák nagytőke érdekközösségét hozta létre, ami a mezőgazdaság tőkés fejlődését mozdította elő. A 70-es évek kedvező gabonapiaci árai arra ösztönözték a nagy- és középbirtokosokat, hogy növeljék gabona vetésterületüket. Ezzel a belterjesebb gazdálkodásra való áttérés ütemét lassították, a gyümölcstermesztés fejlődését is akadályozták. A bekövetkezett agrárválság után sem változott a nagybirtokon a mezőgazdaság szerkezete. Továbbra is gabonagazdálkodás uralta a területet, s ezen belül jelentkezett csak bizonyos belterjesebb gazdálkodási rendszer (a bérmunka kiterjesztése, a technika bizonyos emelése, a talajtermékenység fokozása). A búzaválság éveiben a gazdag parasztok földjein lassú ütemben bár, de elkezdődött a belterjesebb termesztési forma. Mindez kétségtelenül a gyümölcstermesztés fejlődésére is kihatott és a gyümölcs árútermelés igényének kibontakozását segítette elő. 46. FG. III. 1863. 386. 47. FG. III. 1863. 142. 48. S.SzabóF. 1956. 9.
