Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Donáth Ferenc: A negyedszázados földreform

A NEGYEDSZÁZADOS FÖLDREFORM DONATH FERENC A magyar mezőgazdaság viharos negyedszázadra tekint vissza. Az elmúlt 25 évben mezőgazdaságunk üzemi viszonyai hétszer változtak meg gyökeresen, éspedig homlokegyenest ellenkező irányban. 1945-ben a radikális földreform kisparaszti mezőgazdaságot teremtett: a 100 holdnál nagyobb egyéni birtokok részesedése az ország szántóterületéből a reform után mindössze 4,5% volt. 1949-ben azután elkezdődött a kollektivizálás és 1962ben a szántóterületnek már több mint 96%-a a szocialista szektorhoz tartozott. A történészek, akik e korszak mezőgazdaságának teljesítményét majdan értékelik, nem is hagyhatják figyelmen kívül, hogy a termelés szempontjából mennyire kedvezőtlen volt az üzemi kereteknek ez az ellentétes és hosszan tartó változása. Ám elkerülhetetlen lesz az is, hogy korszerűtlennek és ésszerűtlennek tűnjék számukra, ami annyira magától értetődő volt a reformot végrehajtó nemzedék számára: a nagybirtok felosztása 1945-ben. Nem lett volna jobb mindjárt szövetkezeti nagyüzemet alakítani a nagybirtokon? Együtt tartva földet és embereket, megőrizve nagyüzemi épületeket és gépeket? — hangzik fel már ma is gyakran a kérdés, s még inkább így lesz ez, távolodva az időben. Nem válik-e értelmetlen cselekedetté a reform a történelem távlatából? A REFORM ELKERÜLHETETLEN VOLT Összegezzük tehát mindenekelőtt, mely körülmények tették elkerülhetetlenné, de a magyar társadalmi fejlődés szempontjából szükségessé is a nagybirtok felosztását. Szóljunk előbb a gazdaságiakról. Az ország 1944 októberében hadszíntérré vált s fél esztendeig a háború dúlta. A milliós hadseregek összecsapása nyomán rendkívül nagy károkat szenvedtünk. Jórészt elpusztult vagy megbénult az ipar, a közlekedés, és nagyon súlyos volt a mezőgazdaság vesztesége is. 1945 tavaszán éhínséggel nézett szembe az ország. Millió és millió hold föld maradt vetetlenül. Nemcsak a hadműveletek miatt, hanem annak következtében is, mert széthullott a nagybirtok szervezete: az irányítók — nemcsak a tulajdonosok, hanem a gazdatisztek nagy része is — elmenekültek, a nagybirtok csaknem teljesen elveszítette állatállományát és készleteit, s ahol a nagy táblák művelésének feltételei úgy-ahogy megvoltak is —- egykori jelentések tanúsága szerint —, a gazdasági cselédség nem akart többé a régi szervezetben dolgozni. Teljesen lehetetlen volt a nagybirtok közel 3 millió hold szántóját a régi módon megművelni.