Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Balassa Iván: A magyar ekés földművelés kezdetei
használták. 63 A baskírok is kétágú szobával (kuka) szántottak, ha az ugart kellett az őszi vetés alá előkészíteni vagy a kertet felszántani. 6Í A szaban alakját 17(>8-ból Lepechin, I. I. akadémikus ábrázolásából és leírásából ismerjük, 65 amit a Cserman patak mellé települt Beszokva nevű mordvin faluban írt le. A leírt taligás eke megtalálható a baskíroknál 66 és a csuvasoknál 67 egyaránt. Mindezek vas alkatrészei olyan mértékben hasonlítanak a volgai bolgárok ekevasához és csoroszlyájához, hogy történeti fejlődésük kezdeteit bízvást kereshetjük ott. Vannak olyan folklór jellegű adataink, melyek a csuvasok körében a földmüvelés nagy régiségére utalnak. így pl. a hónapok közül egyet az ugar hónapjának neveznek. Egyébként a csuvasok az év kezdetét a földművelési munkák megindulásához kapcsolták március második felében vagy április első felében. Az eke menynyegzője ünnepén azt tartották, hogy a föld menyasszony, az eke a vőlegény. Hasonló ekeünnepet a kazanyi tatároknál és a mordvinoknál is feljegyeztek. Az ünnep után a csuvasok a földet terhesnek tartották, melyet nem szabad volt semmivel sem háborgatni. Megfelelő párhuzamokat a nagyorosz szokásokból is ismerünk. 6i A fenti adatokból kétségtelenül kiderül, hogy a bolgár török eredetű földművelési szavak mögött — hacsak az ekét és szántást néztük is meg —• igen magas fokú földművelés állott. Ebből az előmagyarság még akkor is sok mindent átvehetett, ha annak csak a peremén helyezkedett el. Ez a hatás minden bizonnyal még a Kazár Kaganátusban is folytatódott, melyben az ekés földművelés jelentősége ugyancsak kimutatható. 61 ' * A Kazár Kaganátus virágzásának idején a szaltovo-majack i kultúra jellemezte az itt élő finnugor, bolgár, török, alán, gót lakosságot. Ennek a VIII—-X. században a Dnyeper, Don középső és alsó folyására tehető elterjedtsége, de nyomait megtalálták az Alsó-Volgánál, Kubánban, a Tamán- és Kercs-félszigeten. Hordozója a steppén és a ligetes-steppén megtelepült lakosság volt, mely gazdálkodásában az állattartást és a földművelést egyesítette. Tájanként váltakozva majd egyik, majd másik ágnak jutott fontosabb szerep. 70 Ezen a területen nagy mennyiségben kerültek elő a földművelés magas fokát bizonyító különböző szerszámok, melyek között is jelentős helyet foglalnak el az ekevasak és a csoroszlyák. Ezek többsége szimmetrikus, de akad közöttük már aszimmetrikus is. 71 Az utóbbiak közül kiemelkedik a Don jobb partján a cimljanszki Gorodiscsében (az egykori Sarkéi) közelében talált VIII—IX. századból származó kétségtelenül aszimmetrikus ekevas. Ehhez kb. 50 cm hosszúságú jól megmunkált 63. Bopoóbee, II. IL: Ka3ancKiie TaTapbt. Ka3anb, 1953. 88. p. 64. PydetiKo, C. II.: BauiHiipbi. MocKBa — JleHiiHTpaA, 1955. 116. p. 65. L. ábráját JIImyaeHÓepe : i. m. — László i. m. 324 — 326. p. — Bopoóbee: i. m. 88. p.— Kupbiuioe: i. m. 11 —14. p. 66. PydeHKo: i. m. 116. p. 67. AmMapuu: i. m. 1:73. 68. Grekov: i. m. 49 — 50. p. 69. Vő. legutóbb erről Bartha: i. m. 16 kk. 70. L. részletesebben ApmoAiaHoe, M. IL: Gapnen-Be-naa Beœa. MM A. 62. MocKBa, 1958. 29. — Smith, B.E. F.: The Origins of Farming in Russia. Párizs, 1959. 99 — 100 p. — Bartha: i. m. 16. p. 71. Nem lehet egyetérteni Bartha: i. m. 17. p. formális osztályzásával, amikor a szimmetrikus •és aszimmetrikus ekevasakat azok nagysága szerint közös három csoportba osztja. Így talán a szimmetrikus ekevasakat meg lehet különböztetni, de a viszonylag kevés számú aszimmetrikus ekevasakat nem szabad ezek közé keverni, hiszen ezek más jellegű eszközökhöz tartoztak, melylyel nemcsak másképpen szántottak, de használata a földművelési rendszerre is hatott.
