Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotomiai vizsgálata

A KORA-KÖZEPKORI AGRÁRFORRADALOM* HOFFMANN TAMÁS Annak ellenére, hogy az emberek mindig tapasztalták a gazdasági élet egyes ágai között fennálló arányok megváltozásának — sokszor nagyon is terhes — következményeit, meglehetősen későn került arra sor, hogy a történtekről fogalmakat is alkossanak, sőt az okok és következményeik történelmi reprodukcióját illetően egyelőre még csak feltevésekkel kell beérnünk. Annyi azonban bizonyos, hogy az ipari termelésben bekövetkezett technológiai, üzemszervezeti és munkaerő-gazdálkodási újításoknak korábban tulajdonítottak kategorikus jelentőséget, mint azoknak, amelyek a mezőgazdaság előrehaladását szolgálták. Valószínűleg Friedrich Engels írta le először az ipari forradalom kifejezést, és az általa megalkotott fogalom oly frappáns volt, hogy a múlt század második felében,

1 majd századunkban — különösképpen az utóbbi két-három évtizedben — az ipari forradalom, a tudományos ipari forradalom, a mezőgazdaság tudományos forradalma stb. kifejezések közkeletűvé váltak a szaktudományok szűkebb területén túl is, különösen amióta a publicisztika is felfedezte nem mindig pontosan definiálhatóságukat. A mezőgazdaság történetében bekövetkezett alapvető fordulatokra vonatkozó fogalmaink még ennyire sem világosak, legfőképpen azért, mert nem látjuk tisztán e fordulatoknak összefüggéseit a gazdasági élet egyéb ágain belül végbement egykorú változásokkal. Érdekes például, hogy az ókortörténeti irodalomban néhány évtizede már szinte közhelyként hat az a megállapítás, mely szerint a közel-keleti korai civilizációkban a mezőgazdaság — elsősorban technológiáját tekintve — megmaradt barbár — neolitikus színvonalán. Ezzel szemben korszakalkotó átalakulás következett be az iparban a réz és a nemesfémek felhasználását követően, midőn rájöttek a réz ötvözésére, kikísérletezvén mindazokat a technikai fogásokat, amelyek segítségével bronzkészítményeket állíthatnak elő, ami természetesen — főleg a fegyver és luxuscikkek iparában — maga után vonta a faipari, bőripari stb. technológiák eredményesebbé válását. Mindezek a változások azonban nem hatottak vissza a mezőgazdasági technológia alakulására, melynek színvonala tulajdonképpen már hosszú * A dolgozat előadásként hangzott el az MTA Agrártörténeti Bizottsága „Jobbágytelek — parasztgazdaság" c. témát kutató munkaközösségében 19(59. február .Vén. A téma jellegéből következően dokumentációja csak a legszükségesebb irodalom címjegyzékével azonos. E hivatkozások nem adatokat (következésképpen egyes művekben fellelhető, lapszámokkal regisztrálható utalásokat) jelölnek, hanem a szakirodalom által felfogott tendenciákat. 1. Engels, Fr.: The ("ondition of the Working (/lass in England in 1844. London, 1S92. — Toynbee, A.: Lectures on the Industrial Revolution in England. London, 1884. 3 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 33