Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928— 1929. években

4. Gőzeke szántás a margitaerdői gazdaságba)! (1937) A mintegy hét és félezer kh-t kitevő erdő faanyagát az uradalom szinte kizárólagosan saját céljaira használta fel mint tűzi- és szerszámfát. Bükk-, cser-, gyertyán-, tölgy- és nyárfát találunk a főkáptalani erdőkben számottevő mennyiségben. A fakitermelésen kívül, sőt ezen túlmenően a vadászat adta az uradalmi erdők jelentőségét, melyek vadban gazdagok voltak. A fogoly, fácán, nyúl, róka, vaddisznó, sőt a szarvas vadászata folyt a sajóvárkonyi, hevesbátori, egerszalóki és bogácsi erdőkben. Említésre méltó még a bödönháti kísérleti gazdaság, mely elsősorban Fleischmann Rudolf növénytermesztési kísérleteinek egyik centruma volt.

66 Végezetül néhány számadattal szeretnénk bemutatni az uradalom kezelésében levő gazdaságok együttes készpénzbevételeit. Ez 1929-ben a 11. táblázat szerint oszlott meg. Az uradalom pénzügyeinek vizsgálata meghaladja témánk lehetőségeinek kereteit, de a gazdaságok eredményeit ezek az adatok is hűen tükrözik. Tanulmányunk csak bepillantást igyekezett adni a két világháború közti Magyarország egyik legnagyobb földbirtokának életébe, reméljük, hogy e rövid feldolgozás a későbbiek folyamán némi segítséget nyújthat az említett időszak nagyüzemeinek gazdálkodását, életét, szerepét tárgyaló átfogó, részletes elemző tanulmányok számára. 66. Bocsa Iván: Fleischmann Rudolf élete és munkássága. Bp. 1958. 82. p.