Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928— 1929. években

Az uradalom kezelésében levő szántóföldek felhasználása 1928-ban

21 Gazdaság Gabonaneműek Kapások Hüve- 1 Olajos lye- ! növések ! nyek Kereskedelmi növények Szálas Külön- , takarm. j félék'

5 usszesen Gazdaság katasztrális hold Ároktő 250 57 _ _ _ 93 33 433 Basa 321 87 14 35 101 ~5Ö~ Borockás 531 81 15 18 ~203 138 986 Egyek 805 301 2 40 229 143 1520 Folyás 829 642 94 llili 327 1 1 9 2177 Kisfalud 259 108 3 111 38 519 Tikos 601 149 54 196 63 1063 Bagota 704 375 45 30 261 74 1489 Bödönhát 373 98 7 23 216 65 782 Margitaerdő 334 102 7 19 133 44 632 Nagyszög 527 112 40 68 357 130 1234 Örvényszög 704 304 35 37 256 143 1479 Szentmargita 621 72 6 ~6(T~ 342 275 1376 Tuka 509 229 5 22 255 55 1075 Bogács 223 51 6 149 183 ~ 53 482 Egerszalók 418 84 6 8 149 183 ~ 93 792 Mezőtárkány 254 81 18 6 101 62 522 Szihalom 381 170 18 6 168 87 S12 Ráboly 290 133 6 131 59 619 Tilaj 385 72 32 6 113 95 703 Zsiger 368 163 12 133 106 872 Eger 4058 206 206 Összesen 9687 3471 12 322 610 4058 2221 20 381 trágyafelrakás, majd a szétteregetés óriási munkát követelt, hogy a gőzeke munkájában fennakadás ne legyen. À műtrágyázást kézzel végezték, vetés előtt és tárcsával forgatták be a talajba. A zöldtrágyázás zömében sűrűn vetett napraforgóval, valamint csillagfürttel történt. A talajmunkák mintegy 1/3-át gőzekékkel végezték — elsősorban kereskedelmi, olajos növények és kukorica alá —, de még használatban volt a fagerendelyes eke is. Az ősziek alá, valamint trágyaleszántásnál gyűrűshengerrel kombinálva történt a szántás. Tarlóhántásra és talajlazításra fogatos tárcsás boronákat használtak az uradalomban. Fogasolásra vaskeretű és vasfogakkal ellátott 3 tagú nehéz boronát, 24. A 11. jegyzetben idézett forrás 14—15. p. 25. Különfélék: Ugar, parlag, illetményföld, kísérleti telep, kon y ha kertészet. Ali. jegyzetben idézett forrás 16. p.