Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde

Korona/1440 db Forint/db 140." 130: 120: 110: 10090: 80: 70: A tiszavidéki származású tojás nagybani árainak heti atlagai 1913-ban a tojástözsde árjegyzése szerint A tojás átlagárai 1969 - ben a budapesti boltokban r-Y 1 -MI. II. III. IV. V. VI. VII. VI, IX. X. XI. XII. 4. A tojás árának alakulása Budapesten az 1913. és az 1969. év folyamán tenni, a tojásokat szállítani és átvenni, hogyan kell a tojásügyletekből eredő vitákat és pereket igazságosan elintéztetni.

69 A tojásüzleti tőzsdei szokások érvényre jutása előtt az eladónak a budapesti központi vásárcsarnok üzleti határozmányaihoz kellett alkalmazkodnia. Ezek első pontja volt, hogy ,,tojás" elnevezésen mindig tyúktojás értendő, míg a kacsa-, lúd-, pulyka- és gyöngyöstojást külön — mint ilyet — kellett megjelölni. A nagykereskedelem a normál méretű tojásokat 1440 db-ot, az apró (38 mm-nél kisebb keresztátmérőjű) tojásokat pedig 1080 db-ot tartalmazó ládákban hozta forgalomba : ,,üde", „apró", „apadt", „konzervált" vagy „selejtes" minőségi megjelöléssel, amit az eladó köteles volt a ládákon feltüntetni.

70 A tojásládák tartalmát négy értékcsoportba, mégpedig teljes, háromnegyed és fél értékű, valamint értéktelen tojásokra osztályozták.

71 Ezek az üzleti előírások mértékadóak voltak a központi vásárcsar69. Winkler János: a 31. jegyzetben i. m. 7. p. 70. Az üde tojásnak — átbocsátott fénysugárral vizsgálva — áttetszőnek, kissé rózsaszínűnek kellett lennie, felső végén csekély kiterjedésű légbuborékkal. Belsejében folt nem lehetett. Sárgájának és fehérjéjének egymástól élesen el kellett határolódnia ; a fehérje tiszta, átlátszó, nem foltos; a tojás fajsúlya 1,04-nél nem kisebb, feltörve nem kellemetlen szagú. Az apró tojás átmérője 38 mm-nél kisebb volt. Az apadt tojásnak is hibátlannak kellett lennie, az üde tojástól csak anynyiban különbözőnek, hogy laposabb végén egy ezüst koronánál nagyobb, jól kivehető légbuborék mutatkozhatott. A konzervált tojást tartósítás végett hosszabb időn át olyan anyaggal (mésztejjel, olajjal stb.-vei) kezelték, amely felületét bevonja, és a tojásnak többé-kevésbé idegen ízt kölcsönöz. A selejtes tojás emberi táplálékul nem, hanem csak ipari célokra szolgálhatott (Krolopp Hugó: a 24. jegyzetben i. m. 438 — 439. p.). 71. Az „üde tojás" feliratú ládákban teljes értékű volt a hibátlan tojás, háromnegyed értékű a szintén hibátlan, de 38 mm-nél kisebb átmérőjű tojás, fél értékű az apadt és a konzervált tojás, értéktelen a repedt héjú, homályos, át nem tetsző, záp, foltos vagy összetört tojás. — Az „apró tojás" feliratú ládákban teljes értékű volt a hibátlan tojás, háromnegyed értékű az apadt és a konzervált tojás, fél értékű a repedt héjú tojás, értéktelen a homályos, át nem tetsző, záp vagy összetört tojás. — Az „apadt tojás" feliratú ládákban teljes értékű volt a hibátlan, háromnegyed értékű az apró és a konzervált, fél értékű a repedt héjú, végül értéktelen a selejtes tojás. — A „konzervált tojás" feliratú ládákban teljes értékű volt a hibátlan apadt és konzervált tojás, háromnegyed értékű az apró tojás, fél értékű a repedt héjú tojás, értéktelen volt az előző osztályokban is körülírt selejtes tojás (Krolopp Hugó: a 24. jegyzetben i. m. 439. p). 2,20 2,10 2,00 J

1,90 1,80 1,70 1,60 1,50