Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde
akciója és más, itt közelebbről nem említett állásfoglalások, ha nem vontak is mind maguk után közvetlen hatósági intézkedést, de megérlelték a Magyar Élelmiszer Szállító Részvénytársaság elhatározását, hogy hűtőberendezéssel ellátott modern közraktárt létesítsen. 57 Erre 1905-ben került sor, ettől kezdve Budapesten mód nyílt a tavaszi bő tojástermés korszerű raktározására és a nagyban való tojáskonzerválás megindítására. 58 AZ EGYKORI BUDAPESTI TOJÁSTŐZSDE 1909-ben a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének évi rendes közgyűlése utasította az egyesület kebelében életrehívott termelési és kiviteli bizottságot, hogy a tojástermelés fokozásáért, a tojáskivitel fejlesztéséért, továbbá az ország baromfi- és tojáskereskedelmének központi szervezéséért, ill. a budapesti tojástőzsde létesítéséért kitartóan dolgozzék. 50 Ezt követően az igazgató választmány egy berlini minta szerinti ,,tojás-börze" alapítását és a tojáskereskedelmi visszaélések kíméletlen megtorlását célzó rendszabályok bevezetését javasolta; egyszersmind az egyesület mozgalmat indított a terv megvalósításáért. 60 Ugyanakkor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kormányhoz intézett felterjesztéseiben s az általa közreadott közgazdasági évkönyvben najjirenden tartotta a magyar tojáskereskedelem bajait, valamint sürgette a megfelelő intézkedések megtételét, különösen egy tojástőzsde létrehozását. 61 A tojáspiaci helyzet javításának szándéka a Budapesten 1911. május havában tartott IX. Országos Gazdakongresszust is foglalkoztatta. Baromfitenyésztési bizottságának határozati javaslata gyors orvoslást igénylő bajnak minősítette a baromfitermékek értékesítésének szervezetlenségét, különösen a budapesti tojástőzsde hiányát. 62 Az erről szóló kongresszusi határozat megállapította, hogy a fővárosi tojáspiac sajnálatosan nélkülözi azt a biztonságot, amelyet különösen a nagyban való üzletkötések mindkét fél érdekében megkívánnának. Tarthatatlan állapotnak nevezte azt, hogy amíg a világ fontosabb tojáspiacain közismert szokványok régóta meghatározzák, hogy külön megállapodás hiányában mennyi meg nem felelőnek talált tojásnak szabad egy szabványméretű ládában lennie anélkül, hogy a vevő az átvételt jogosan megtagadhatná, és hogyan kell az ilyen tojások ellenértékét elszámolni, ill. milyen levonás eszközölhető a meg nem felelő áruért, addig nálunk már annak megállapítása is sokszor nehézségbe ütközik, hogy egyáltalában köteles-e a vevő a kifogásolható árut átvenni, s ha igen, élhet-e fizetési megszorításokkal. További nehézség származott abból, hogy a szállított tojások minősége, ill. a fizetés módja körül felmerült viták Magyarországon csak a rendes bírói úton, nem pedig választott bíróság útján voltak eldönthetők, ami hosszadalmas, költséges és általában előre nem látható kimenetelű peres eljárást vont maga után. Érthető tehát, hogy a bíróságot minduntalan igénybe venni nem kívánó, szolid kereskedelem távol igyekezett a tojásüzlettől maradni, s viszont a bizonytalanságot 57. Lásd a 2. ábrát. 58. Jegyzőkönyv, mely felvétetett a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének 1909. évi február 21-én tartott rendes évi közgyűléséről. Baromfitenyésztők Lapja. 1909. 43. p. 59. Krejcsi Rezső: az 55. jegj^zetben i. m. 6. p. 60. Jegyzőkönyv, mely felvétetett a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete igazgató választmányának 1909. évi április 30-án tartott ülésén. Baromfitenyésztők Lapja. 1909. 114. p. 61. Krejcsi Rezső: az 55. jegyzetben i. m. 6. p. 62. Tojástőzsde volt ekkor már Szentpéter váró tt, Londonban, Párizsban, Berlinben és Hamburgban (a 26. jegyzetben i. m. 177. p.).
