Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde

TÖREKVÉSEK A TOJÁSKERESKEDELEM RENDEZÉSÉRE MAGYARORSZÁGON SZÁZADUNK ELEJÉN ES A BUDAPESTI TOJÁSTÖZSDE* MARTHA ZSUZSANNA A FAO becslése szerint a világ tojástermelése 1961—62-ben mintegy 50%-kal felülmúlta az 1948 -52-es ötéves átlagot. Ez bekövetkezett annak ellenére, hogy 1961 óta szűkül a tojás világkereskedelmének volumene.

1 Az utóbbi években nem egy beviteli országban, elsősorban az NSZK-ban, a tojás termelése fogyasztásánál gyorsabban növekedett. A nemzetközi tojáskereskedelemben a FAO előrejelzése szerint 1975-ig is csökkenő irányzattal lehet számolni.

2 Napjaink műszaki—tudományos forradalma ugyanis számos helyen kifejlesztette vagy kifejleszti a nagyüzemi tojás-tömegtermelést. Emiatt újabban megtorpant a tojás világpiaci szereplésének a múlt század végén kezdődött nagy fellendülése, amelynek hullámai akkoriban Magyarországot is elérték. Némi érdeklődésre tarthat tehát számot a provinciális méreteket meghaladó tojáskereskedelem hazai kibontakozás inak története, amelynek folyamán ez a Magyarországon korábban oly szerény és kezdeti problémákkal küzdő üzletág rövid idő alatt bizonyos közgazdasági jelentőségre tett szert. A tojáskiviteli országok közül Dánia tojáskereskedelmének kialakulása a legjellemzőbb. Annak idején ebből a szempontból is sokat hivatkoztak Magyarországon a dán mezőgazdaság példájára. A múlt század hetvenes éveiben még szinte ismeretlen Dániában a hivatásos tojáskereskedő: a dán gazda a házi szükségletén felül termelt tojást a közeli városba vitte, ahol azután ugyanúgy, mint azt a szegényparasztok gyakran nálunk is megtették, eladta a fűszeresnek vagy becserélte cukorért, pálinkáért.

3 1870-ben Dánia egész évi tojáskivitelének értéke nem érte el a 20 000 koronát. A nagy felvevőképességű londoni piac még alig nyílt meg a dániai tojás számára. Ott a múlt század nyolcvanas éveiben is főként a franciaországi eredetű tojást keresték. A nem megfelelően válogatott és osztályozott dán tojást rosszul fizették az igényes angolok. Mégis a kilencvenes években már évi 5—6 millió korona volt a dán tojáskivitel értéke. 1895-ben alakult meg és csakhamar jelentős fejlődésnek indult a modern dániai baromfitenyésztés fő előmozdítója: a Dansk Andels Aegexport.

4 E kiterjedt üzleti hálózattal rendelkező szövetkezeti központ szervező te*Ez a tanulmány a magyar baromfiipar 100 éves évfordulójára 1970-ben készült. 1. A tojásnak kb. 3,5%-a került 1961 — 1963-ban a világpiacra. Legfejlettebb a tojáskereskedelem Nyugat-Európa erősen iparosodott országaiban, itt vannak a legnagyobb tojásimportőr cégek. 2. A FAO becslései a mezőgazdasági termékek helyzetének 1975-ben és 1985-ben várható alakulására nézve. Bp. 1969. 257. p. 3. Dorner Béla: A tojásértékesítés Dániában. Köztelek. 1902. 1889. p. 4. Dánia tojáskivitele (Báró Malcomes Jeromos ministeri tanácsos, a m. kir. földmívelésügyi minister berlini szaktudósítójának jelentése). Gyakorlati Mezőgazda. 1902. 229. p.